seprőprés, söprőprés

→ seprőbor sajtolására szolgáló szerkezet. Fajtái: 1. A seprőt sűrű szövésű, kisméretű vászon zsákokba töltögetik. Kádba vagy félfenekes hordó aljába lyukacsos deszkát helyeznek, erre rakják a seprős zsákokat. Amikor megtelt a hordó, deszkát helyeznek a zsákok tetejére és folyamatosan egyre jobban megterhelik kövekkel. A seprőbor a kád nyílása alá tett edénybe folyik. – 2. A bálványos prések (→ borsajtó) e célra átalakított változata. A seprővel telt zsákokat itt is hordóba helyezik, a fedődeszkára azonban a préseknél használt papot helyezik, ezen pedig az egykarú emelő módjára működő rudat fektetnek keresztül. Egyik végét rögzítik, a másikra pedig egyre több súlyt raknak. A seprőprés lényege a fokozatos terhelés, ellenkező esetben a zsákok kirepednének. Ezért nem alkalmas seprő préselésére a szőlőprés. Főként kádárok foglalkoztak a seprő préselésével. Nem pénzért, hanem részért préseltek. Minden tizedik liter a préselőé volt. Nagyobb bortermő helyeken szegény emberek téli-tavaszi keresete volt, hogy házról-házra jártak seprőt préselni. (→ még: borseprő) – Irod. Maár Gizella: A soproni szőlőművelés és szókincse (Bp., 1943); Paládi-Kovács Attila: Paraszti bortermelés néhány abaúji faluban (Debrecen, 1967).