| botoló, botolás, botvágás | TARTALOM | Botond |
a → botoló tánc speciális, kizárólag a párbajszerű és páros cigánybotolókhoz használt dallamainak elnevezése. A botoló nótákat a zenész cigányok nem ismerik, csak a cigányság primitívebb rétegei. Elsősorban a Felső-Tisza vidéki cigányság zenei dialektusára jellemzőek, a mintegy 30 ismert dallamtípusból csak néhány kapcsolódik az országszerte ismert, általános, eléggé egységes cigánydalrepertoárhoz. A Felső-Tisza vidékén is csak a cigányok körében ismeretesek, a nyelvterület más részein azonban néhány botoló nóta magyar variánsai szórványosan előfordulnak. A botoló nóták mindig vokális előadású, szöveges dalok, amelyeket a tánckíséretkor többnyire „pergetve” (→ pergetés) adnak elő. A botoló nóták 7 és 8 szótagos sorokból állnak. A kétféle szótagszám versszakonként, sőt egyetlen strófán belül soronként is váltakozik, keveredik. Olykor a dallamsorok száma is ingadozhat. A botoló nóták többsége négysoros, de 2-, 3-, 5- és 6-soros dallamváltozatok is előfordulnak. Szövegeik többsége magyar nyelvű. Egy részük a botoláshoz kapcsolódik, másik részük → táncszószerű vagy pedig régies – főleg Erdélyből ismert – lírai szövegek változatai. A botoló nóták hangnemileg sokfélék: dúr pentachord és la pentaton hangkészletű dallamok mellett mixolíd és fríg hangneműek is előfordulnak. Az új stílusú népdalok és a cigánydalok architektonikus, visszatérő szerkezete idegen a botoló nótáktól. Többnyire ereszkedő, kvintváltó szerkezetűek és ABCD, valamint AABB felépítésűek. A botoló nóták mindegyike kétféle metrikai-ritmikai változatban él. Az egyenletes értékekben mozgó (néha alkalmazkodó ritmusú) ún. dudanótaszerű formájuk mellett következetesen előfordul páratlan, hármas lüktetésű változatuk is. A két változat sokszor egyetlen táncon belül jelentkezik: a páros ütemű lassú dallamot a tánc folyamán cifrázott, pergetett 3/8-os gyors változata követi. Máskor a lassú páratlan ütemű dallamot a gyors páros forma váltja fel. E jelenség a régi európai tánczene → proporciós gyakorlatával analóg. A Felső-Tisza vidéki botoló nóta legközelebbi dallam- és ritmikai rokonait, valamint a páros és páratlan változatok hasonló proporciószerű megfeleléseit táncdallamaink egyik jellegzetes csoportjában, az ún. erdélyi 6/8-os táncdallamok között találjuk. – Irod. Martin György: Magyar zenetörténeti tanulmányok (Bp., 1968).