halottas ing, halotti ing

TARTALOM

halottaskocsi

halottas játék

temetést utánzó, halotti szertartárt parodizáló alakoskodó (→ alakoskodás) → dramatikus játék. A magyar nyelvterületen széles körben elterjedt szokás, amelynek több előfordulási alkalma ismeretes. Főleg a → lakodalom és a → farsang hagyomány körébe tartozik. 17. sz.-i feljegyzések szerint tényleges → temetés alkalmával is gyakorolták a szokást: tánccal, zenével kísérve játszották a halottas játékot egy magát halottnak tettető személy körül a halott házában, ill. a temetőkertben. A Nagyalföldön elsősorban lakodalom alkalmával, másutt inkább farsangkor fordul elő. A Nagyalföldön a temetést parodizáló játék igen kedvelt volt, és lakodalom aligha fejeződött be a halottas játék bemutatása nélkül. A szereplők férfiak voltak. A női szerepeket is férfiak alakították. A halottas játék szereplői a halottat alakító játékos, a pap, a kántor, a halott felesége és gyermekei. A „halottat” lócára, létrára, asztalra stb. fektetve vitték be a lakodalomba, amelynek résztvevői nagy érdeklődéssel fogadták és nézték végig a jelenetet. A halottas játék egyik legfontosabb részét a pap beszéde alkotta, amely a valóságos gyászbeszédek felépítésének, fordulatainak a mintájára készült, vaskos, obszcén kifejezésekkel megtűzdelve. Az obszcenitás a játék cselekményében is megmutatkozik. A pap beszéde közben a halott családtagjait alakítók jajgatnak, a feleség a halott penisét fogdossa. A phallost rendszerint kukoricacsővel, csutkával, botdarabbal, sárgarépával imitálják. A játék több variánsában a halott feltámasztására, életre keltésére történik kísérlet. Megjelenik a csodadoktor, aki napraforgószárból készített injekciós tűjével – amelyből lisztet fúj ki – éleszti a halottat. – A farsangi időszakban bemutatott halottas játékok rendkívül változatosak. Farsangkor a halottat nemcsak élő személlyel, hanem igen gyakran szalmabábbal, döglött állattal, a koporsót helyettesítő lefelé fordított tekenővel alakítják. A halott eltemetésének mozzanataiban is lényeges különbségek mutatkoznak. A halottas játékok egyes variánsai (farsangtemetés, bőgőtemetés) húshagyókedden fordulnak elő a farsangi felvonulásban. Ezekben a tél, a farsang eltemetésének, elmúlásának gondolata jut elsősorban kifejezésre. A játékhoz szöveg, halotti prédikáció ritkán kapcsolódik. A halottat alakító személyt, szalmabábot, tekenőt stb. végigviszik a falun, és a falu végén beletemetik a hóba, a szalmabábot elégetik vagy széttépik (→ téltemetés). K-Mo.-on, elsősorban a szatmári falvakban a halottas játékot a → fonókban mutatták be. A szatmári fonóbeli halottas játék fő vonásaiban a nagyalföldi lakodalmi halottas játékokkal egyezik meg. A Nagyalföldön és K-Mo.-on a halottas játéknak elsősorban a temetési szertartást parodizáló formái ismeretesek. A halottas játék párhuzamai Európa-szerte ismertek, különböző alkalmakkor (→ virrasztáskor, → karácsonykor, farsangkor, → pünkösdkor stb.) (→ még: rabvágás) – Irod. Ujváry Zoltán: Das Begräbnis parodierende Spiele in der ungarischen Volksüberlieferung (Österreichische Zeitschrift für Volkskunde, 1966); Ferenczi Imre–Ujvári Zoltán: Farsangi dramatikus játékok Szatmárban (Műveltség és Hagyomány, 1962); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás (Bp., 1964).