Hanság

a → Fertő-vidék, a → Rábaköz, a → Tóköz, valamint a Mosoni-síkság között elterülő, mély fekvésű, vizenyős, lápos, mocsaras terület. A történeti megyerendszerben Sopron, Győr, Moson megyékhez tartozott. ÉNy-i részét a trianoni békeszerződés Ausztriához csatolta. A Hanság neve a népnyelvben ma is élő, de okleveleinkben már a 11. sz.-ban előforduló, urali eredetű „mocsár, láp, mocsaras, ingoványos terület” jelentésű hany szavunkból származik. A környezet magyar lakossága ma is Hanynak nevezi a lápot. A Hanság területén jelentősebb népesség nem telepedett meg sohasem, azonban a Hanság szélén elhelyezkedő falvak, mezővárosok népének életében jelentős szerepet játszott nádasaival, réti kaszálóival, legelőivel, erdeivel, halászóvizeivel stb. A Hanság nyerstáji képének átalakításával, vízgazdálkodásának szabályozásával a nagy uradalmak és az érdekelt megyék már a 18. sz.-ban foglalkoztak, azonban még a mai technikai feltételek mellett is jelentős áldozatokat követel a kultúrtáj fenntartása. A helyi mondavilágnak → Hany Istók jellegzetes alakja. – Irod. Ürmössyné Nagy Júlia: Régi utazások Magyarországon (Népünk és Nyelvünk, 1929); Kövér Fidél: A Hanság földrajza (Föld és Ember, 1930).