háromkirályjárás

a bibliai háromkirályokat megszemélyesítő alakoskodók (→ alakoskodás) → köszöntő felvonulása, ill. → dramatikus játéka. Általában → vízkeresztkor, de → karácsonykor, → újév és vízkereszt között is járták. Történeti adatok már a 16. sz. óta szólnak a csillagénekről és a csillagjárásról. A 17–18. sz.-i betlehemes szövegekben a pásztorjáték (→ betlehemezés), a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek. A háromkirály-jelenet újkori népszokásainkban a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyes betlehemesek azonban továbbra is megtartották a háromkirály-jelenetet. Gyermekek vagy csak lányok járják. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag (csillagozás). Gyakran már csak a jelmezek utalnak a háromkirályjárás dramatikus voltára. A háromkirályjárás egyetlen állandó szövegmotívuma a csillagének:

Háromkirályok napját,

Országunknak egy istápját,

Dicsérjük énekkel,

Vigadozó versekkel,

Szép jel és szép csillag

Szép napunk támad.

Gáspár, Menyhért, Boldizsár párbeszédein vagy jövetelüket előadó versein kívül a karácsonyi énekekből átszármaztak a „Csordapásztorok ...”, „Mennyből az angyal ...”, „Kicsoda az, ki oly nagyon kiált felettünk”. – Irod. Solymossy Sándor: Népköltészet (A magyarság néprajza, III. Bp., 1941–43); Jeles napok (II., A Magyar Népzene Tára, 1953); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964).

Háromkirályjárás: betlehemesek csillaggal (Lövéte, v. Udvarhely m.)

Háromkirályjárás (Szakmár, Bács-Kiskun m., 1970)