hátitarisznya

vászonból, gyapjúszőttesből vagy szűrposztóból készült zsákocska, amelyet háton hordanak. Mindkét végén sarkaihoz varrott két hosszú kötél segítségével kötik föl. Köteleit a mell fölött összecsomózzák. A vászonból készített hátitarisznyának nincs felhajtó fedele, amely eltakarná a hátitarisznya „száját”, és korcba fűzött zsineggel se szokták összehúzni a nyílását, mint egyes tarisznyákét. Fehér kendervászonból és pamutos, szőtt csíkokkal vagy hímzéssel díszített hátitarisznyát a magyar nyelvterület É-i részén, az Ipoly és a Sajó közötti falvakban találunk. Szórványosan Abaújban, Beregben, ill. a Duna mellett is felbukkan (Bogyiszló, Tolna m.), de a nyelvterület túlnyomó részén ismeretlen. Főként asszonyok hordják, de a távoli munkahelyeken dolgozó favágók, szénégetők, bányászok is hátitarisznyában viszik magukkal élelmüket. A nógrádi és Mátra környéki magyarok négylábú tarisznya, lábas-tarisznya, a díszesebb előállítású változatot búcsús tarisznya, szentkútyi tarisznya, cifra tarisznya néven ismerik. Dísztelen, fehér hátitarisznyában viszik a mezőre az élelmet, piros szőtt sávosat vesznek a hátukra, ha vásárba, városba indulnak, cifrán hímzett, rozmaringgal, rózsával díszített pamutvászon hátitarisznyában viszik a lakodalomba, a gyermekágyas asszonyhoz a kalácsot és a búcsúba az élelmüket. Gyapjúszőttes hátitarisznya csak elzárt székely vagy csángó falvakban (Gyimes) található. Szűrposztóból készült hátitarisznyát a Kárpátok magashegyi övezeteiben minden szomszéd nép használt. Különösen a pásztorok, juhászok kedvelték. A hátitarisznya hozzá tartozik a Felső-Garam vidéki szlovák pásztorok viseletéhez. Ismeretes a Tátra-alji lengyel (gorál) pásztoroknál, kárpátukrán huculoknál, egyes román táji csoportok körében, de nyomon követhető a Balkánon is. A bolgárok is ismerik. Bizonyos, hogy a tárgy terjedésében a vlach pásztormigrációnak jelentős szerepe volt. A vászonból készített hátitarisznyának és a fedeles, gyapjú hátitarisznyának viszont nem tisztázott az eredete. – Irod. Bednárik Rudolf: Časopis Muzeálnej Slovenskej Splocnosti (XLI, Martin, 1950); Gunda, Béla: Ludový transport v Žakarovciach (Slovenaký Národopis, 1955); Kopczyńska-Jaworska, B.: Land Transport in Europe (København, 1973).