Heródes-játék

bibliai tárgyú, több szereplős → dramatikus játék. A középkorban már a latin liturgikus játékoknak is fontos része volt, szerepel pl. a 11. sz. végéről származó Tractus Stellae-játékban is, mely Hartwick győri püspök szertartáskönyvében maradt ránk. A r. k. országok középkori → misztériumjátékaiban éppúgy kedvelt volt, mint később, a barokk iskoladrámákban. A századforduló körül hazánkban bányásztársulatok magyar, német, szlovák és román nyelven adtak elő Heródes-játékot. Magyar paraszti formái főként → vízkeresztkor kerülnek előadásra, máskor azonban a karácsonyi pásztorjátékkal együtt a betlehemes játék (→ betlehemezés) részét képezik. A Heródes-játék tartalmazhatja a napkeleti bölcsek találkozását Heródessel, majd az angyallal, aki figyelmezteti a bölcseket, hogy kerüljék el Heródest, továbbá a napkeleti bölcsek látogatását Jézusnál, azután Heródes dühöngését és esetleg a betlehemi gyermekgyilkosságot is (→ háromkirályjárás). A körülöttünk élő népeknél igen népszerű, a lengyeleknél, románoknál, ukránoknál néha a karácsonyi játék nevét is innen nyerte, pl. a román Irozii. Bábokkal előadott formáját is ismerik, a hordozható bábtáncoltató betlehemet német nyelvterületen pl. Herodes-Kasten-nek hívják. (→ bábtáncoltató betlehemezés) – Irod. Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964).