hüvelyk | TARTALOM | Hüvelypici |
hüvelyknyi nagyságú mesehős (Babszem Jankó, → Borsszem Jankó), ismeretes még Hüvelypici, Hüvők Jancsi, Hőkköm Matyi stb. néven. Gyermektelen házaspár azt kívánja, hogy bár legalább akkora gyermekük lenne, mint egy hüvelyk (babszem stb.). A gyermek reggelre megszületik. Vállalkozik rá, hogy apjának kiviszi az ebédet a mezőre. Amíg apja eszik, szánt helyette oly módon, hogy betelepszik az ökör fülébe, és onnan rittyenget ki az ostorával. Egy gazdag uraság megvásárolja. Házánál a széna közé kerül, s egy tehén befalja. Hüvelyk Matyi belülről kiáltozik és ostora nyelével döngeti a tehén oldalát. Azt hiszik, hogy a tehenet az ördög szállta meg, és megüttetik. Belét, amelyben Hüvelyk Matyi van, egy farkas eszi meg. Ennek a belsejében is kiáltozni kezd. A rémült farkas Hüvelyk Matyit kívánságára hazaviszi, s otthon „kiköpi”. Csoda folytán természetes méretű emberré lesz, s szép lányt kap feleségül (AaTh 700). Európa-szerte azonos menettel ismert → gyermekmese. Hősét nevezik: Tom Thumb, Petit Poucet és Däumlingnak. Nálunk meséskönyvekben, népmesegyűjteményekben és ponyvanyomtatványokban egyaránt megtalálható. Irod. Thompson, St.: The Folktale (New York, 1946); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs 1957); Velcsov Mártonné: Testrésznevekből alakult mértéknevek története IV. Hüvelyk (Magy. Nyelv, 1968); Faragó József: Kurcsi Minya havasi mesemondó meséi (Bukarest, 1969).