gádor

a külszínnél mélyebben fekvő padlózattal épített lakóépület, vagy pince védett lejárata, amely megakadályozza, hogy az eső beessék, vagy az udvaron összegyűlő víz befolyjék az épület belső terébe, valamint áthidalja a külső térszín és a belső padozat közötti különbséget; e célból általában lépcsőket vágtak az aljába. A lépcsőfokokat letaposás ellen deszkával, sövényfonással, téglaburkolattal védték. A lakóházaknál a gádor használatának emléke is elhalványodóban van, hiszen a földfelszín alatti lakóházak száma elenyészően csekély lett az utóbbi 30–40 évben. A pincék lejárataként manapság is használják a pincegádor kifejezést a pincetorka, lejárata értelemben. Gádor szavunk jelenti még a tornácot, az → ereszaljat és az → ajtó előtti boltozatot. – Irod. Kiss Lajos: Földházak Szabolcs vármegyében (Népr. Ért., 1936).