gardon, ütőgardon | TARTALOM | Garibaldi-szűr, parasztszűr |
Giuseppe Garibaldi (18071882) szabadsághősről, az olasz nemzeti felszabadító és forradalmi mozgalmak vezéréről szóló népdalok. Az 1848-as szabadságharc bukása után az emigránsok és az Itáliában szolgáló katonák egy része csatlakozott az olasz szabadságmozgalmakhoz. 1859-ben magyar légió alakult, legnevesebb tisztje a dalokban Garibaldival együtt emlegetett Türr István (18251908) volt. A magyarok Garibaldi több akciójában is részt vettek, és kapcsolatban voltak a Turinban élő Kossuth Lajossal; a Garibaldi-dalok a két vezért gyakran említik együtt. 185964 között a „Garibaldi-dalok egész özöne árasztott el minden tájékot ...; ha többet nem tudtak is róla a kunyhók lakosai, annyit mindenki tudott, hogy a szabadságot tőle kell várni” (Vasárnapi Újság, 1873) (Majd eljön a Garibaldi!...). Többnyire → negyvennyolcas dalokat és → Kossuth-dalokat (Fölnyergelem szürke paripámat; Letörött a bécsi torony gombja; Szeged alatt elkészült a vasút...) alakítottak át, az utóbbiakat természetesen a → Kossuth-nóta dallamára énekelték. A Garibaldi-dalokban a korabeli hősök együtt is szerepelhetnek (Hoz majd Kossuth tisztát, Türr Pista meg puskát. Éljen Garibaldi!; Kossuth, Klapka és Türr Mind be fognak jönni. Éljen Garibaldi!...), de a legtöbbnek Garibaldi az egyedüli hőse (Garibaldi szürke paripája; Garibaldi a csatára siet ...); vitéz tábornok (Garibaldi sokat vizitálja, Hogy hol lenne tágasabb csatája?...), aki azonosul a magyarok ügyével (Ezernyolcszázhatvankettedikbe Felment Garibaldi egy nagy hegyre, Onnan nézte szép Magyarországot: Hogy harcolnak a magyar huszárok...). Egyik legnépszerűbb történelmi hősünk, az idegen származásúak között pedig a legelső, aki időközben szinte magyarrá vált (Garibaldi csárdás kis kalapja...), még évtizedek multán is énekelték a Garibaldi-dalokat. Irod. Arany László: A magyar politikai költészetről (Bp., 1873); Dégh Linda: A szabadságharc népköltészéte (Bp., 1952); Kálmány Lajos: Történeti énekek és katonadalok (Bp., 1952); Ortutay Gyula: Kossuth Lajos a magyar nép hagyományaiban (Ethn., 1952).