gyertyamártás

viaszból, faggyúból paraffinból történő gyertyakészítés egyik jellegzetes módja. A gyertyamártás a → szappanfőzéssel együtt, hagyományosan női munka. A legősibb eljárás, amely még a közelmúltban is előfordult, a kézzel való megformálás. A meleg vízben meglágyított viaszt a bél köré nyomkodják, asztalon mángorlóval egyengetik. Az eszközzel történő gyertyakészítés módja, a gyertyamártás ismert volt a parasztok, s pásztorok és a városi lakosság körében. Eszköze, a → gyertyamártó rendszerint négyszögletes hasáb alakú cserépedény. A felmelegített viaszt vagy más alapanyagot beleöntötték, majd a gyertyabelet (gyakran tartóra felerősítve egyszerre többet is) belemártogatták, közben kiemelték, hogy a rátapadt réteg megmerevedjen. A gyertyamártók a magyar népi kerámiának igen szép darabjai. A gyertyamártás házi gyakorlata a 19. sz. végére visszaszorult. – Irod. Szabadfalvi József: A viaszfeldolgozás és gyertyakészítés ismeretéhez (Debrecen, 1958).