Gyöngyösi ráolvasások | TARTALOM | gyöngyöt síró, rózsát nevető leány, a, a leány, aki aranyvirágot lépik |
a közép-tiszai kerámia-stíluscsoport egyik egysége. Mindhárom helységben hasonló stílusban dolgoztak, s emiatt szinte lehetetlen szétválasztani készítményeiket. A múlt század végén Gyöngyösön 40, Egerben 13, Pásztón 7 mester dolgozott. Az innen származó edények alapszíne fehér. Díszítményük színe: kék, vörös, zöld, barna, → ecsetes díszítéssel készülnek. A → tálak, → tányérok díszítményének elemeit stilizált növények alkotják, melyek füzérként futnak az edény szélén, és rendszerint az öblöt is ez díszíti. Ritkaság számba megy az öbölrészen villával, kanállal, késsel díszített tányér. Ez az evőeszközös díszítmény a mezőcsáti és a tiszafüredi tányérokon is gyakori. A stílust elsődlegesen jellemző fehér alapszín e stílusegységet a debreceni kerámia hasonló alapszínű és szintén virágfüzérrel díszített edényeihez kapcsolja. Irod. Beczkóyné Révész Ágnes: Adatok a gyöngyösi régi cserépedények történetéhez (Népr. Ért., 1937).