lakodalmas ház

a → vőlegény és → menyasszony szüleinek háza, amelyben lakodalmat (→ lakodalom) rendeznek. Mindkét család saját vendégeit hívja lakodalmas házához, akiknek ünnepi fogadásáról és ellátásáról gondoskodik. A szertartásos cselekmények súlypontja a → menyasszony búcsúztatásáig a menyasszony lakodalmas házánál van, majd a vőlegény lakodalmas házához tevődik át, ahová a → hérész alkalmával a menyasszony → násznépe is átlátogat. – A lakodalmas házat a lakodalom céljára teljesen átrendezik, berendezését a szomszédságból összegyűjtött vagy ideiglenes, e célra rögtönzött asztalokkal, padokkal cserélik fel. Helyet készítenek a menyasszony → hozománya számára, ahol azt közszemlére állítják. Gyakran gerendákból ponyvával fedett sátort készítenek az udvaron tánc vagy étkezés céljára. Az udvar hátsó részén vagy melléképületben kap helyet a → lakodalmi konyha. A lakodalmas házat feldíszítik: gyakori a → zöld ágakkal való díszítés a kapun, a sátoron, a szobák díszítésére szőttes szolgálhat. Újabban színes papírszalagokat is használnak, főleg a sátor díszítésére, amelynek bejáratára a vendégeket üdvözlő feliratos tábla is kerülhet. A kisebb arányú vagy a hagyományokhoz kevésbé ragaszkodó lakodalmakat a két család közösen rendezi, ilyenkor csupán egy lakodalmas ház van, ez a körülményektől függően bármelyik félé lehet. (→ még: lakodalmi díszek és jelvények) – Irod. Vajkai Aurél: Élet a cserszegtomaji házban (Ethn., 1948); Szendrey Ákos: Lakodalmi szokások gyűjtése (Bp., 1956); Györgyi Erzsébet: Házasságkötés és szokásköre a bukovinai székelyeknél (Népr. Közl., 1962).

A menyasszonyos ház kapujához feldíszített fenyőfákat állítanak (Gyimesközéplok, v. Csík m.)