légely

dongás faedény ivóvíz, bor, tej, → nyírvíz tárolására és szállítására. Olyan hordócska, amelynek keresztmetszete nem kör, hanem lekerekített csúcsokban végződő háromszög. A légely két méretben készült. A 4–5 literest szerszámnyélre vagy kampós botra akasztva vállon viszik, a 14–16 literest a szekér oldalára akasztva szállítják. Mezei munkásoknak visznek benne a faluból vizet, pálinkát, ill. a tejet szállítják vele haza az → esztenától. Ez az edényforma a magyar nyelvterületen csak Erdélyben ismeretes, másutt a dobra emlékeztető formák terjedtek el megfelelő rendeltetéssel (→ csobolyó). Neveként Erdély-szerte a légely ismeretes. – Ez a szó a 15. sz. derekától adatolható, bizonyára erdélyi szász közvetítéssel a németből került nyelvünkbe. A tárgy megnevezésére helyenként a budulló szó használatos. Az edény előállítói bodnárok (→ kádár); története szorosan kapcsolódik a fejlett, specializált faiparokéhoz. – Irod. Sándor Gábor: A kolozsvári Hóstát emberi erővel végzett teherhordási módjai és eszközei (Kolozsvár, 1942).

Légely (általános forma)