Marosszék

önálló tájegység, a régi székely székek egyike, amelynek székhelye Marosvásárhely volt. Eredetileg Marosszékhez a Kis-Küküllő felső völgye (Erdőszentgyörgy vásáros központtal), a Nyárád völgye (Nyárádszereda vásáros központtal) és Marosvásárhely környékének falvai tartoztak. Az 1876. évi megyerendezés óta általában hozzáveszik a Szászrégentől D-re húzódó Mezőség-széli Maros menti magyarlakta községeket is. Marosszék Erdélynek korán magyarok által betelepült részei közé tartozik (10–11. sz.). Székely lakói csak a Mezőség felé eső szélein és a Nyárád torkolatának környékén élnek vegyesen a középkor vége óta bevándorolt románokkal. – Jellegzetes tájai a → Mezőség (Mezőbánd, Mezőmadaras, Mezőpanit nevezetes községekkel), a Kis-Küküllő felső völgyében a → Sóvidék, ill. a → Nyárád mente , amelynek r. k.-ok által lakott felső részét tréfásan → Szentföldnek nevezik, és az ugyancsak humoros színezetű. → Murokország, amely a Nyárád torkolata közelében fekszik. (→ még: székelyek, → Székelyföld) – Irod. Benkő Károly: Marosszék ismertetése (Kolozsvár, 1868–69); Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (IV., Pest, 1871); Benkő Samu: Murokország. Művelődéstörténeti barangolás szülőföldemen (Bukarest, 1972).

Kerelőszentpál (v. Kis-Küküllő m.) látképe marosi tutajosokkal (Orbán Balázs nyomán)