megnyergelés

a → boszorkányperek tanúsága szerint a 17–18. sz.-ban elevenen élt a → hiedelem, mely szerint a → boszorkány kantár hozzávágásával bárkit lóvá változtatott, majd megnyergelt. Ma már inkább csak országszerte ismert hiedelemmondai motívumként tartható számon. E hithez kapcsolódik a már átvitt értelemben használatos „lóvá tesz” kifejezés. A perekben tanúk sokasága vallotta, hogy rajta éjjel boszorkány nyargalt a Gellérthegyre, megmutatták a hozzájuk vágott kantárt vagy zablától felsebesedett szájukat stb. (Pl. „minden éjjel megkantároz és úgy jár rajtam; egy nagy fekete ló lesz belőlem” – 1750, Ugocsa m.). Az adatok általában férfiak nők általi „lóvá tételére” vonatkoznak. (→ még: rontás)