miskakancsó, miska, mihók | TARTALOM | miskolci bútor |
a házisertés nőstényének ivartalanítása. Olyan műtét, amelynek során a hizlalásra fogott anyadisznó oldalát felvágják és petefészkét eltávolítják. A speciális szakértelmet kívánó munkát 1949-ig vándoriparosok végezték, azóta csak állatorvosok vállalhatják. A paraszti miskárolás szerszáma volt a borotváló kés, a metszőkés, a csípő olló (a petevezeték elcsípésére) és egy erős tű a seb összevarrására. A miskárolás ismeretlen Erdélyben, Moldvában, a Bánságban és Abaúj-Zemplénben. A magyar nyelvterület nyugati és centrális részein a belterjesedő sertéstartással összefüggő jelenség. Előbb uraldalmi majorokban jelent meg (Pásztó, 1757), de a 18. sz. végétől a parasztgazdaságokban is rohamosan terjedt. Terjesztői Morvao. keleti feléből származó vándoriparosok voltak, akik százával járták a Habsburg-birodalom országait, sőt Oroszo.-ba, Litvániába, Franciao.-ba is eljutottak. A miskárolást 1771-ben önálló mesterségnek ismerte el egy császári pátens, 1886-ban művelői társulatokba szerveződtek és felosztották egymás között a működési területeket. 1900 körül mintegy 1000 tagot számláltak a miskárolás morva társulatai. A miskárolás szót is a morva vándoriparosoktól vette át népünk. Első hazai említése 1840-ből, Heves m.-ből ismeretes. Elterjedt az Alföld, a Kisalföld és a Dunántúl nagy részén. A Ny-Dunántúlon a műtét neve göbézés, D-Dunántúlon göbeherélés vagy kocaherélés. A miskárolást K-Európa és Közép-Ázsia állattartó népeitől nem ismerjük. Cseho.-ban 1633-ban már feljegyezték, nyugatabbra német és szerb területen szintén széles körben elterjedt volt. A miskárolás a magyar állattartás szomszéd népi , közép-európai kapcsolatainak fontos láncszeme, a belterjes sertéstartás lényeges eleme. Irod. Fojtů, Josef: Miškaři z Pulčína (Valašsko, 1956); Latinák, František: Slavičín, středisko zvĕroklestičů (Valašsko, 1956); Kodolányi János: Morva miskároló az Ormánságban (Népr. Közl., 1959); Kiss Lajos: Miskárol (Magy. Nyelv, 1966); Sipos István: Miskároló miskováló (Magy. Nyelv, 1968); Kiss Lajos: Még egyszer a miskárol-ról (Magy. Nyelv, 1968).