kataszteri térkép

a földadókivetés alapjául szolgáló, a földbirtokviszonyokat a községhatárok szerint feltüntető 1 : 2880 méretarányú térkép, mely a község területén fekvő valamennyi birtoktestet, parcellát dűlők és művelési ágak szerint ábrázolja. A parcellák meg vannak számozva, melyek alapján a birtokkönyvből a tulajdnosok megállapíthatók. A térképek ábrázolják a belsőségeket (→ belső telek) is, valamint a községhatárokon belüli különböző utakat (dűlőutakat), folyókat, hidakat, épületeket és építményeket, és tartalmazzák a határ névanyagát is (dűlőnevek). Az első mo.-i kataszteri felvételt II. József 1785-ben rendelte el, de az adómentességet féltő nemesség ellenállása miatt 1790-ben hatályon kívül helyezték. Az általános közteherviselés révén 1848-ban újra aktuálissá vált a kataszteri felvétel ügye, de csak a szabadságharc leverése után az 1849. okt. 20-i császári pátens rendelte el. A rendelet alapján készült térképeknél eleinte a Cassini-féle vetületet alkalmazták, a méretarány nem volt meghatározva. Készítését véglegesen 1856-ban rendezték, amikor a sztereografikus vetület alkalmazására tértek át. E térképek szolgáltak az úrbéri keretekből kiszakadó birtokelkülönítések rögzítésére. A kataszteri térképek ma rendkívül jelentős források nyelvészeti, történeti, agrártörténeti, településtörténeti és településföldrajzi, valamint etnográfiai szempontból. A kataszteri térképeket a megyei levéltárak és az Országos Levéltár őrzi.