munkaszervezet funkciói

azok a tevékenység-típusok, amelyeknek lebonyolítása a → munkaszervezet feladata, célja. A → paraszti munkaszervezet fő feladata s egyben fő funkciója, hogy a paraszti munkát megszervezze, zökkenőmentessé tegye. A fő funkció mellett azonban a paraszti munkaszervezet egyéb, ún. mellékfunkciókkal is rendelkezik, s ez a hagyományosan élő társadalmak kevéssé intézményesült voltából, tevékenységük homogenitásából fakad. A paraszti munkaszervezet mellékfunkciói szervesen illeszkednek be az egész munkaszervezetbe, annak elidegeníthetetlen részei. A polgári társadalmakban pl. a mellékfunkciók lebonyolítására külön, a munkaszervezettől elkülönülő és független intézmények gondoskodnak (pl. iskola, szórakozóhelyek stb.). A paraszti munkaszervezet mellékfunkciói az alábbiak: 1. munkába nevelés: a paraszti munkaszervezet a nevelés és a munkavégzés folyamatát nem különíti el. A gyermek, ifjú, majd felnőtt egészen öregkorig a termelőmunka gyakorlata közben sajátítja el a munka fogásait, hagyományait, mindig korának megfelelő szinten és jelleggel (→ kor szerinti munkamegosztás, → munkamegosztás, → nemek szerinti munkamegosztás); – 2. mágikus-vallásos funkció: a paraszti munkaszervezet bizonyos mágikus mozzanatokat is munkaszervezetbe olvaszt, olyanokat, amelyeknek önálló tevékenység jellege nincs, hanem csak kiegészítő szerepet töltenek be, céljuk a munka eredményének befolyásolása vagy egyéb mágikus vagy vallásos eredetű igény kielégítése (pl. kalapemelés munkakezdés előtt fohászkodás; szerszámok megszentelése stb.); – 3. társadalmi funkció: a paraszti munkaszervezet bizonyos munkatípusai elsősorban a társadalmi érintkezés, párválasztás, művelődés alkalmai (szórakozás miatt létrejött társasmunkák), ill. a közösség munkán kívüli hagyományainak átadóhelyei (családi munkaszervezet, társasmunkák pl. az illemszabályok, mesék, dalok stb. hagyományozódási helyei). A munkaszervezet funkcióinak ez az összetettsége, a mellékfunkciók szerves beilleszkedése a munkaszervezet egészébe a paraszti munkaszervezetet élesen megkülönbözteti valamennyi modernebb, a polgári és szocialista társadalmakban kialakult munkaszervezettől, amelyeknek fő célja a termelés minél hatékonyabbá tétele. A munkaszervezet mellékfunkciói a 19. sz. második felében s a 20. sz.-ban egyre inkább csökkennek, a termelés intenzitását befolyásoló jellegük jelentéktelenné válik. A munkaszervezet funkcióinak paraszti jellege csupán a zárt közösségekben, peremterületek elzártabb településein jelentős a századfordulón. De nyomokban a dunántúli, a nagyobb alföldi települések paraszti munkaszervezetében is fellelhető a legutóbbi időkig reliktumként. (→ még: társasmunkák) – Irod. Szendrey Ákos: A népi élet társas összejövetelei (Ethn., 1938); Fél Edit: A társaságban végzett munkák Martoson (Népr. Ért., 1940); Gunda Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál (Kolozsvár, 1946); Kresz Mária: A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban (Népr. Tanulm., Bp., 1949); Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX–XX. században (Szolnok, 1968).