muszuj, bagazia

1. a 17–18. sz.-ban keletről Erdélybe hozott olcsóbb, vékony szövet. – 2. a klottból vagy más anyagból varrt speciális kalotaszegi szoknyaféle (→ kalotaszegi viselet) fekete vagy kék kelméből, felül apró levarrt ráncokkal. Alját régebben keskenyebb, újabban széles posztó, ritkán bársony csík szegi belülről, mely feltűzésnél kifelé fordul. Ez a bagaziaposztó vagy muszujposztó. A muszuj így két részből áll, a rendesen fekete klott szoknyából és a bagaziaposztóból. Az utóbbi a tartósabb és a becsesebb, melyet újabb és újabb klott szoknyákra rakhatnak rá. A kopott szoknya, egyszerű posztóval köznapi darab lesz, míg a hímzett bagaziaposztó új klottra téve megmarad ünneplőnek. A bagaziaposztón a hímzés általában a hátsó, középső kötéstől indul két irányban, virágos indával, virágtővel. A muszuj szoknya elöl végig nyitott. Fő jellemzője, hogy alsó sarkainál az övbe felakasztva viselik. Ezáltal a kötény és a muszuj kihajló szegése között kétoldalt kilátszik az alsószoknya, ill. ing díszes oldalvarrása. A muszuj a szoknyának gyakorlati célú, munka közben történt felaggatásából alakult ki és merevedett meg az ünnepi viseletben is a 19. sz. folyamán. A 20. sz. közepén is él Erdély és a Felföld több helyén. (→ még: szoknya) – Irod. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (I., A kalotaszegi magyar nép művészete, Bp., 1907); Kós Károly: A kalotaszegi muszuj (Műveltség és Hagyomány, 1964).

Asszony díszesen kivarrott muszujposztós „muszuj”-ban; feltűzött elejű szoknyában (Magyarvista, v. Kolozs m.)