műfaj | TARTALOM | műfajhierarchia |
a folklóresztétikában → műfajok nagyobb, összefüggő csoportja, amelyen belül a műfajok szerkezetükben, mondanivalójukban, funkciójukban és ennek következtében mind tartalmukban, mind formájukban hasonlítanak egymáshoz. A folklorisztikai műfajelmélet is rámutatott arra, hogy a konkrét értelemben felfogott műfaj aránylag kis kategória, és létezik több, ennél nagyobb rendező kategória is. A mesei műfajok például együttesen a mese műfajcsoportját alkotják, a különböző gyermekjátéktípusok (tulajdonképpen ezek is műfajok) adják például a labdajátékok vagy ügyességi játékok műfajcsoportját. A műfajcsoport egyszerre alkalom szerinti (szociológiai) és művészi (esztétikai) rendező kategória: az előbbi folklór jelenség, az utóbbi már csak részben az, mivel a műfajcsoportnak rendszerint alig van közös esztétikai vonása, ezt az alkalomból és funkcióból származó állandó tartalmi és formai sajátosságok eredményezik. (→ még: egyedi műalkotás, → műnem) Irod. Katona Imre: A magyar népi líra tartalmi-tematikai tagolódása (Ethn., 1970); Küllős Imola: Kísérlet a magyar népköltészet szerelmi dalainak tipologizálására (Népi Kultúra Népi Társadalom, 1970); Voigt Vilmos: A folklór alkotások elemzése (Bp., 1972).