műfajhierarchia

a folklóresztétika kategóriája, a → műfajok rendszere, voltaképpen az → egyedi műalkotástól az egyes művészetekig terjedő rendező kategóriák összessége. Mind a hagyományos esztétikai, mind a hagyományos folklorisztikai műfajelmélet kimutatta, hogy az egyedi alkotások műfajokká szerveződésének, majd az egyes műfajok művészetekké szerveződésének sajátos szabályai vannak, amelyeket a rendszerelmélet módszereivel lehet leírni. Annak megfelelően, hogy mit nevezünk műfajnak, különböző módon írható fel a műfajhierarchia, általában azonban célszerű viszonylag kis egységeket műfajnak nevezni, és ezekből építeni fel a nagyobb rendszereket. Ennek során külön kérdés, milyen elvek alapján végezzük el a rendszerezést. Általában többféle leíró műfaji rendszerezés készült, különösebb elvi alapok nélkül. Ennél fejlettebb a morfológiai, a funkcionális műfaji rendszerezés, amelyet kiegészíthet egy esztétikai jellegű osztályozás. Mivel azonban a folklórban a műfaj a legnagyobb rendszerező kategória, amelyet még saját esztétikai törvényszerűségek jellemeznek, a műfajhierarchia megrajzolásában esztétikán kívüli szempontokat is figyelembe kell venni. Célszerűnek látszik, hogy magát a rendszerezés folyamatát a kommunikációelmélet szabályai szerint végezzük el, és mintegy megkülönböztető jegyes osztályozással utaljunk az egyes műfajok adójára, vevőjére, kódolására, dekódolására, és magára az üzenetre vonatkozó sajátosságokra. Ennek a módszernek a segítségével kapjuk meg az absztrakt műfajhierarchiát, amelyet konkrét társadalmi-történeti vizsgálattal tudunk esetenként jellemezni. – A műfajhierarchia önmagában hierarchikusan rétegzett rendszerfogalom (ezért nem javasolható megoldás, hogy a rendszerszerűséget sokkal egysíkúbban képzelve el, csak műfajstruktúrának nevezzük e jelenséget), amely különböző céllal és módon rajzolható meg. Társadalmi-történeti vizsgálatok esetében megrajzolható egy időszak műfajhierarchiaja (pl. a feudalizmus korának vagy a 19. sz. második felének műfajhierarchiája), esztétikailag elvégezhető bizonyos kategóriák szerinti rendezés (pl. a prózai műfajok rendszere), sőt stíluskategóriák szerinti rendezés is elképzelhető (pl. reneszánsz, barokk képzőművészeti műfajok rendszere). Mindezek azonban együttesen adják meg a műfajhierarchia igazi fogalmát: egy kultúrán belül a műfajok teljes rendszerét. A műfajhierarchia ilyen módon a társadalmi-történeti összehasonlító folklorisztika legnagyobb rendező kategóriája. E felismerés lassan, de határozottan alakult ki a folklorisztikában, és az újabb műfajelméleti vizsgálatok határozottan ebbe az irányba mutatnak. Mindazonáltal kevés az olyan kísérletek száma, amelyek szerzői konkrét módon írták le egy-egy folklór teljes műfajhierarchiáit. A magyar folklór ilyen rendszerezésére legfeljebb csak az előmunkálatok kezdődtek meg. (→ még: kommunikáció, → műnem) – A műfajhierarchia kategóriáját leginkább az irodalomtudomány és a népköltészet-elmélet dolgozta ki. Hasonló törekvések megfigyelhetők a zene, tánc, díszítő és ábrázoló művészetek kutatásában is, itt főként a korstílus és a kultúra stílusa hasonló fogalmak. Mindazáltal e kategóriáknak a műfajhierarchia fogalmával való összevetése további vizsgálatokat követelne meg, amelyek a magyar folklorisztikában voltaképpen csak most kezdődnek el. (→ még: kultúra, → stílus) – Irod. Sachs, Curt: The Commonwealth of Art (London, 1955); Meletyinszkij, E. M.: O genezisze i putyjah differenciacii epicseszkih zsanrov (Russzkij Folklor, 1960); Gyertyán Ervin: A múzsák testvérisége (Bp., 1966); Wölfflin, Heinrich: Művészettörténeti alapfogalmak (Bp., 1969); Lihacsov, D. Sz.: Poetyika gyrevnyerusszkoj lityeraturi (Moszkva–Leningrád, 1971); Voigt Vilmos: A műfajhierarchia és a strukturális elemzés kommunikációelméleti megközelítése (Filol. Közl., 1971); Voigt Vilmos: A folklór esztétikájához (Bp., 1972); Voigt Vilmos: A folklór alkotások elemzése (Bp., 1972).