népiség

esztétikai értelemben a népi kultúra társadalmi hovatartozásának esztétikuma. Mindenfajta etnocentrizmus értéknek tekinti, hogy a kultúra javai egyszersmind etnikailag is meghatározottak. Ennek indokolatlan, más értékeket háttérbe szorító felfogása a nacionalizmus, helyeselhető fajtája viszont a népi kultúra jelenségeinek történeti, nemzeti és etnikai kötöttségeire utal. A népiség elgondolása általában (bár nem mindig) a dolgozó nép fogalmához kapcsolódik, ilyen értelemben a munka (legtöbbször paraszti munka) tárgyait és eredményeit állítja a középpontba. Rendszerint társul ehhez a kollektivitás (→ közösségi jelleg) és a demokratizmus, mint a népiség elválaszthatatlan vonásainak hangsúlyozása. A → népiesség és általában a → folklorizmus nemegyszer éppen a népiséget kereste a folklórban, rendszerint azonban csak némely vonását hangsúlyozták teoretikusan is, és e kategóriákat a szaktudomány is átvette. – Történetileg először Herder filozófiájában bukkan fel a népiség megfogalmazása, majd a romantika általában használja e kategóriát, de csak W. H. Riehl kezén válik a német népiség reakciós ideológiává. Ennek bizonyos szempontból folytatása a néprajzi tradicionalizmus és nacionalizmus, amely azonban a magyar kutatásban sohasem volt társtalanul uralkodó jellegű irányzat. A forradalmi népiség (pl. a narodnyikok ideálja) szintén csak áttételesen bukkan fel a magyar néprajztudományban. Ehhez hasonlóan a jelenlegi filozófiai antropológiának a „cselekvés-filozófia” alapján kidolgozott új népiség-elgondolása sem talált nagyobb visszhangra nálunk. A népiség kategóriáját kritikailag csupán a magyar hegelianizmus, ill. a szellemtörténet bírálata során megformálódott elgondolások vizsgálták. – Irod. Huizinga, J.: Patriotizmus, nacionalizmus (Bp., é. n.); Grieger, Paul: La caractérologie ethnique (Paris, 1961); Hoffmann Tamás: Az etnográfia „népi” fogalmáról (Ethn., 1962); Voigt Vilmos: Szaktudományos antropológia és filozófiai antropológia (Valóság, 1967. 1. sz.); Wortman, R.: The Crisis of Russian Populism (Cambridge, 1967); Strobach, Hermann: A marxista népfogalom és annak jelentősége a néprajzkutatás tárgyának meghatározásában (Ethn., 1969); Malinin, V. A.: Filoszofija revoljucionnovo narodnyicsesztva (Moszkva, 1971).