kaptár

a keretes méhészetben a méhlakás neve. Európában a 18–19. sz.-ban vált általánossá. A külön mézkamrás méhlakást azonban már a keretes kaptárak előtt is használták. Az első mo.-i keretes kaptárt kövesdi Szarka Sándor készítette 1851-ben. A keretes kaptárak elterjedése minden eddig ismert és használt méhlakást (→ ember formájú köpű, → köpű, → méhkas) kiszorított. Elterjedése feleslegessé tette a méhek megölését és az átdobolásos mézelvételt. A mozgatható keretek tették használatossá a mézpörgető és a műlép használatát. A kaptáraknak két alaptípusa van aszerint, hogy a lépet két oldalról vagy felülről veszik ki. Ezeknek számtalan helyi variánsát használják. – Irod. Sooder, Melchior: Bienen und Bienenhalten in der Schweiz (Basel, 1952); Őrösi Pál Zoltán: Méhek között (Bp., 1962); Boross Marietta: Méhlakások a Néprajzi Múzeum gyűjteményében (Népr. Ért., 1963).

Méhkasban elhelyezett lépes vesszők. Pécs, Janus Pannonius Múzeum

Fonott méhkas (Hajdúböszörmény, Hajdú-Bihar m.) Debrecen, Déri Múzeum

Országos rendszerű kaptár. Pécs, Janus Pannonius Múzeum

Hunor rendszerű kaptár (Komádi, Hajdú-Bihar m.)