köteles rész

1861-ben létesített jogi intézmény, amely a család köréhez tartozók érdekeit védve, biztosította részükre a hagyaték bizonyos hányadát arra az esetre, ha az örökhagyó végrendeletében mást nevezne meg örököséül, ill. ha vagyonát még életében elajándékozná. Köteles részre a törvényes örökösök jogosultak; mértéke: fele annak, ami törvény szerint részükre járna. Ezt elsősorban – a helyi szokás szerint – pénzben, de bizonyos feltételek között természetben kellett kiadni. A köteles rész mértékét meghaladó végrendeleti intézkedés nem törvényes, kivéve, ha a végrendelet → kitagadást is tartalmaz, ami az örököst még a köteles résztől is megfoszthatja. Régi feudális jogunk a köteles részt nem ismerte, helyette a szülő meghatározott feltételek esetén gyermekét → osztályra kényszeríthette, ha örökségül kevesebbet akart neki adni.