| rovás | TARTALOM | rovásírás, székely rovásírás |
a 14. sz. közepe óta a nem nemes népességtől szedett állami (királyi) egyenes adó egyik elnevezése, amely az adóbeszedési eljárásból vette a nevét. Rovásokra, dicakra (innen: dicalis összeírás), azaz négyszögletes fadarabokra rótták fel a portánként beszedett adót. A rovásadót eredetileg porták, azaz minden olyan kapu (innen: kapuadó) után szedték, amelyen egy szénával megrakott szekér keresztül tudott menni. A 17. sz. elejétől az adóbeszedésnek ez a módja már túlhaladottá vált, mert a lakosság szaporodásával, a jobbágytelkek aprózódásával egy portán (telken, aminek eredetileg egy kapu felelt meg) már több család élt, így a kapuk alapján kivetett adó már nem fedte a tényleges jobbágygazdaságok számát. Ettől kezdve a királyi adózás alapja egy eszmei porta-fogalom lett, amely alatt 4 jobbágygazdaságot, ill. 12 zsellérgazdaságot kellett érteni, majd a 18. sz.-i adókivetésnél már számba vették egy-egy parasztgazdaság összes adóköteles „vagyonát”. Az állami adó beszedését összeírások előzték meg (portális, → dicalis összeírás). A 17–18. sz.-tól az állami adó → porció néven ismert. – Irod. Juhász Lajos: A porta története 1526–1648. Jobbágygazdálkodásunk egysége és az adóegység (Bp., 1936); Bakács István: A dicalis összeírások (A történeti statisztika forrásai, Bp., 1957).