sublót

tárolóbútor, alacsony fiókos szekrény. Tájnyelvi változatai: fiókos kaszten, kaszli, kaszni, komód, sublat, suplód. – Elődje Angliában a 16. században jelent meg, s u. ott a 17. sz. második felében tűnt fel a parasztházakban. É- és Közép-Európa parasztságánál a 18. sz.-tól terjedt el, a hagyományoknak megfelelően főleg festéssel díszítve. – Mo.-on a 19. sz. derekán jutott el a parasztokhoz, és praktikus tárolótere révén gyorsan terjedt, átvéve a láda menyasszonyi kelengyebútor szerepét, sőt olcsóbb volta következtében a szekrény általánossá válását is hátráltatta. A kései terjedésnek megfelelően Mo.-on csak néhol kap → virágozást, ill. a századfordulón lehúzóképpel készített mintázást, míg másutt barnára vagy okkersárgára mázolt, esetleg erezett, flóderozott felületű volt. Alacsony volta révén a sublót terítővel takart teteje kiválóan alkalmasnak bizonyult emlék- és kegytárgyak, meg az ünnepi edény elhelyezésére, így a r. k. községekben nagyrészt átvette a → szentsarok házioltár szerepét, meg a → tálasfogas funkcióját. (→ még: sublótterítő) – Irod. Hayden, A.: Chats on Cottage and Farmhouse Furniture (London, 1912); Takács Béla: A telkibányai keménycserépgyár parasztedényei (Népr. Ért., 1962); Juhász Antal (szerk.): Tápé története és néprajza (Tápé, 1971); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972); Steensberg, A.: Danske Bondenmøbler (København, 1973).

Sublót, szegényparaszt házában (Tiszaigar, Szolnok m., 1950)

Sublót a szoba főhelyén, a tükör alatt (Kapuvár, Győr-Sopron m., 1964)