szálláskeresés

1. betlehemes játékaink (→ betlehemezés) egyik jelenete, amely Szűz Mária és Szent József betlehemi szálláskeresését jeleníti meg. Eredete a középkori karácsonyi → misztériumjátékokban kereshető, amely a középkor vége felé különféle legenda elemekkel bővült. A barokk korban tűnik fel a játékokban a szálláskeresés. Ebben a jelenetben hagyományossá vált a két, itt-ott három kocsmáros, s a veszekedő feleség, aki Máriát és Józsefet nem akarja befogadni. A jelenet változatát az erdélyi betlehemes játékokban is megtaláljuk: József és Mária egy gazdag kovácstól kérnek szállást, de az elutasítja őket. – 2. A szálláskeresés a tárgya a hazánkban, továbbá Közép- és Ny-Európában egyformán elterjedt verses Mária-legendák változatainak, amelyek ugyancsak a szálláskeresést, továbbá a kovács vak és kezetlen lányának csodás gyógyulását mondják el. Ez a csodás gyógyulás már a 15. sz.-ban előfordul egy provence-i játékban, amely az Anasztázia legendából meríti tárgyát. – 3. A verses legenda változatai inspirálták a szálláskeresés elnevezésű („Szállást keres a szentcsalád”) népi ájtatossági formát, amelyet → karácsony előtt kilenc este kilenc családnál végeztek, miközben a Mária és József szálláskereséséről s a vak és kezetlen lány csodás gyógyulásáról szóló verses legenda valamelyik változatát is elénekelték. – 4. A szálláskeresés mint önálló → dramatikus játék az osztrákoknál Herbergsuche, nálunk bölcsőcske, bölcsöske, bölcsőjárás néven ismert. A vitnyédi és a székesfehérvári „bölcsőcské”-vel a karácsony előtti időben jártak. Szereplői – egy fiú kivételével, aki Józsefet alakította – lányok voltak, egyikük Mária, aki a bölcsőt vitte, a többiek az angyalok, akik kísérték. Vitnyéden négy-öt ismert karácsonyi éneket énekelnek (→ kántálás), melyeket attacca fűznek össze. Dallamukban az idegen (német, szláv) hatás nyilvánvaló. Gömörben vízkereszt napjától Gyertyaszentelő napjáig három lány és egy fiú járt a bölcsővel. A legidősebb lány Mária szerepét játszotta és vitte a bölcsőt, a fiú volt József, ácsszerszámokkal felszerelve. – Irod. Adrian, K.–Schmidt, L.: Geistliches Volksschauspiel im Lande Salzburg (Salzburg–Leipzig, 1936); Bálint Sándor: Népünk ünnepei, Az egyházi év néprajza (Bp., 1938); Manga János: Szálláskeresés (Ethn., 1947); Jeles napok (A Magyar Népzene Tára, II., Bp., 1953).