| Ősz János (Királyfalva, 1863–Marosvásárhely, 1941) | TARTALOM | őszirózsa (lat. Callistephus chinensis) |
kínai eredetű gyümölcs. Európában perzsa származásúnak ismerték meg a görögök és a rómaiak az i. e. 4–1. sz.-ban. Az őszibarack a kereszténységgel párhuzamosan terjedt el Európa más országaiban. A magyaság közvetlenül a honfoglalás után ismerhette meg. Eredeti magyar neve a barack szó, nyugati szláv nyelvből származik. Eleinte a → kajszibarackot is jelentette, s csak a 18. sz.-ban lett az őszibarack kizárólagos megnevezése. Az őszibarack nevet először Mikes Kelemen használta. A 18. sz.-ban nagy szerepet játszottak a mo.-i termesztésben a francia fajták. Ekkor francia barack volt az őszibarack neve. A múlt század végét megelőzően kizárólag házikertekben termesztették. Nagyarányú telepítése az 1890-es években kezdődött a → filoxéra által kipusztított budai szőlővidéken, elsősorban a Sashegyen. Néhány évtized alatt Budafok, Nagytétény, Törökbálint, Bia, Torbágy gócokkal az ország legnagyobb őszibaracktermő körzete alakult ki. A piacra termelő paraszti gyümölcskertészek az elmúlt fél évszázadban Mo. más tájain, a Dunakanyarban, Pécs vidékén, a Balaton É-i partján és Szeged-Szatymaz vidékén is jelentős őszibarackos gyümölcsösöket telepítettek. – Irod. Rapaics Raymund: A magyar gyümölcs (Bp., 1940); id. Mohácsy Mátyás–Maliga Pál–ifj. Mohácsy Mátyás: Az őszibarack (Bp., 1967).