ötvösség

a középkorban olyan iparművészeti ágat jelentett, amelynek mestere ötvözött nemesfémekből (aranyból és ezüstből) tárgyakat öntött és formált. Az eredeti értelemben vett ötvös egy személyben végezte a nemesfémek feldolgozásának minden munkafolyamatát, zománcokat és köveket is alkalmazott. Technikái: lemezek öntése, préselése, domborítása, forrasztása, vésések, dróthúzás, filigránmunka és kőfoglalások. Az ötvöskészítmények jelentősebb, művészibb csoportját különféle használati- és díszedények képezték, azonkívül ékszereket és különféle öltözetkiegészítő darabokat készítettek az ötvösök. – A magyar művészi ötvösipar a 14–17. sz.-ban virágzott. A középkor végétől kezdve lassanként munkamegosztás következett be a fémfeldolgozás terén. A 19. sz. végére szétvált az aranyműves, ezüstműves, ékszerműves és drágakőmetsző szakmája. De ezeknek a különféle szakembereknek összefoglaló neve az ötvös maradt. A 19. sz.-ban már főként ékszereket készítettek. Többen kifejezetten erre specializálódtak, és parasztárut, tömegárut is készítettek ebben a műfajban. Termékeiket műhelyükben, ill. üzletükben és vásárokon vagy búcsúkon emléktárgyként is árusították. Fülcimpa átlyukasztáshoz is értettek, és a fülbevalót belehelyezték a fülbe. A 20. sz.-ra már általában az órás szakmával kapcsolódott mesterségük. A 19–20. sz.-ban a magyar falusi nép azokat a mestereket nevezte ötvösöknek, akiktől ékszereit vásárolta. Jelentősebb ötvösműhelyek a török hódoltság idején a békésebb vidékeken, a Felföldön és Erdélyben működtek. Kisebb ötvösközpontok a Dunántúlon és az Alföldön is kialakultak, melyek a közelmúltig készítettek parasztékszereket, pl. Győr, Komárom, Érsekújvár, Esztergom, Pápa, Székesfehérvár, Óbuda, Buda, Pest, Vác, Gyöngyös, Eger, Miskolc, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Baja. – Irod. Ballagi Aladár: Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve (Bp., 1884); Frecskay János: Mesterségek szótára. Ötvösmesterség (I–III., Bp., 1882–84); Héjjné Détári Angéla: Régi magyar ékszerek (Bp., 1965); Horváth Terézia: Népi ékszerek (A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkve, Szekszárd, 1973).

Különböző díszítésű rézgombok Szegedről (19. sz.) Bp. Néprajzi Múzeum

Különböző díszítésű rézgombok Szegedről (19. sz.) Bp. Néprajzi Múzeum

Ezüstgomb filigrán-munkával (Veszprém, 19. sz.) Bp. Néprajzi Múzeum

Ezüstgomb filigrán-munkával (Veszprém, 19. sz.) Bp. Néprajzi Múzeum

Lázsiás 1837–1912 közötti ezüstpénzekkel. Bajai ötvösmunka. Bp. Néprajzi Múzeum

Lázsiás 1837–1912 közötti ezüstpénzekkel. Bajai ötvösmunka. Bp. Néprajzi Múzeum