pohár | TARTALOM | pók |
tárólóbútor, melyet általában a díszedény bemutatására is kiképeztek. A pohárszék a 15. sz.-ra Németalföld, Franciao. területén alakult ki ebédlői díszbútorként. Előzménye a vendéglátás alkalmával pusztán a vagyon érzékeltetése céljából értékes edénnyel megrakott tálalóasztal, ezt váltotta fel az alacsony edénytároló szekrény, amelyre a kitett tárgyak jobb érvényesülése érdekében állvány került. A kifejlődött pohárszék példájára jött létre a konyhaszekrény. Az európai parasztság a pohárszéket a 1718. sz.-tól vette át, számos változatot alakítva. A mo.-i parasztságnál a pohárszék használata meglehetősen kései, terjedése sem egyenletes, a palócokhoz hagyományos formájában nem is ért el. Erdélyben viszont már a 18. sz.-ból több népi pohárszék is fennmaradt, s noha a pohárszék általában → asztalosbútor, itt a korai meghonosodás következtében a 19. sz.-ban → ácsolt ládát előállító háziiparosok is készítették, sajátos változatokat alakítva ki. A magyar népi pohárszékek eltérő formai megoldásai többszöri, más-más eredetű átvételre mutatnak. Erre utal a sokféle elnevezés is, így foltokban az egész magyarságnál: almárium, kaszten, kaszli, kászli, kredenc, polc, tálalópolc; az Alföldön: fazekas, tányéros, tejes, kadru; Erdélyben: tálas, álló tálas, tálasszekrény, üveges. A pohárszék Ny-Mo.-on konyhai, a keleti területeken szobai bútor, itt vászonneműt tároltak benne, néhol tekercsekben a tetején is. A pohárszék legfontosabb mo.-i változatai: 1. Egy- vagy kétajtós, alacsonyabb-magasabb szekrényke, egyetlen, esetleg egymás fölött két tárolótérrel. 2. Kétrészes szekrény, esetleg egybeépítve. Alsó része általában zárt, egy- vagy kétajtós, a fölsőt polcrendszer alkotja, ez nyitott vagy zárt, rácsos vagy üveges ajtóval. 3. A dunántúli és Duna-Tisza közi forma aszimmetrikus felépítésű: bal oldalt egymás fölött elhelyezett fiókok, jobbra egyajtós zárt tárolótér, felső részén néha tányértartó korlát található. A DunaTisza közén néha aszimmetrikus alsó rész fölött több soros polc emelkedik. Szobában, füsttelen pitvarban díszített, füstös konyhákban egyszerűbb kivitelű bútor volt. Ritkább rajta a faragott dísz, általánosabb a festett → virágozás, különösen gazdagon díszítettek az erdélyi pohárszékek. Irod. Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása (Bp., 1943); Krüger, F.: El mobiliario popular en los países románicos. A. (Coimbra, 1963); Domanovszky György: Népi bútorok (Bp., 1964); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972).