ünnepi étkezés | TARTALOM | ünneplő suba |
az → ünnepekhez fűződő → népszokások. Minthogy az ünnepi szokások gyakran feltűnő közösségi cselekmények, a néprajztudomány kialakulásában nagy szerepet vitt idegen népek, ill. egy-egy európai nemzeten belül a parasztság idegenszerű, látványos ünnepi szokásainak megfigyelése és leírása. Az ünnepi szokások éppúgy, mint maguk az ünnepek hosszú történeti fejlődés során jöttek létre. Az európai és a magyar paraszti kultúrára különösen jellemzőnek mondhatjuk a házról házra járó csoportok esetleg rituális cselekménnyel összekötött → köszöntőjét, énekét; ezt sokféle szokással kapcsolatban gyakorolják s ez a forma már az ókori görögségnél is ismert volt. Az ünnepi → rítusok a népszokások összes szokáscselekményét felölelhetik s értelmezésük különböző szokásokon belül eltérő is lehet; e kérdésről elméletileg Marót Károly írt Rítus és ünnep c. tanulmányában. Irod. Marót Károly: Rítus és ünnep (Ethn., 1940); Ortutay Gyula: Kis magyar néprajz (Bp., 1958); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek népi színjátszás (Bp., 1964); Ujváry Zoltán: Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban (Műveltség és Hagyomány, 1969).