zilahi kerámia

Szilágy megye legjelentősebb fazekasközpontja Zilah, ahol nagyszámú mester dolgozott. Az edények alapszíne fehér, a díszítményeké zöld, barna, sötétlila. A zilahi kerámiára hatással volt az ónmázas → habán kerámia. Az edények felületét mezőkre osztják, s e mezőkben helyezik el a növényi elemekből álló motívumokat. Szemléletes példája ennek a → bokály, amelyet négyzetes mezőkre osztva díszítenek és a → butykoskorsó, amelyen a kör alakú mezőt díszítik. A díszítés eszköze a szaruból készült → íróka. – Irod. Márton Gyula: A zilahi fazekasmesterség (Kolozsvár, 1948); Csányi Károly: A magyar kerámia és porcelán története és jegyei (Bp., 1954); Kós Károly–Szentimrei Judit–Nagy Jenő: Szilágysági magyar népművészet (Bukarest, 1974).

Bokályok (Zilah, v. Szilágy m., 19. sz. második fele

Tál írókás díszítménnyel (Zilah, v. Szilágy m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Tál, írókás díszítménnyel (Zilah, v. Szilágy m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Tál külső oldala (Zilah, v. Szilágy m., 1888) Bp. Néprajzi Múzeum