szerbek

délszláv nép, a magyarság déli szomszédja. A 6. sz. elején vándoroltak a Dunától D-re eső hazájukba, ahol állammá szerveződtek. Az oszmán-törökök balkáni előrenyomulásával párhuzamosan költöztek be Mo.-ra. Kisebb csoportokban már a 14. sz. végén is érkeztek. Tömeges és szervezett letelepítésük 1426-ban kezdődött, amikor Zsigmond király és Stefan Lazarevics despota hűbéri szerződést kötött. A 15–16. sz.-ban a magyar királyok és földesurak nagyobb csapatokban telepítették le őket az ország különböző vidékein, elsősorban a déli határ közelébe határőrzés céljából, többnyire olyan területekre, amelyeket a magyarság korábban elhagyott. Minden nagyobb török hadjárat elől (1456, 1459, 1526, 1529, 1532 stb.) újabb és újabb szerb családok menekültek Mo.-ra. A törökök maguk is telepítettek az elnéptelenedett D-alföldi területekre szerbeket. Az utolsó nagy szerb beköltözés 1690-ben történt, amikor a felszabadító háborúk gyors sikereitől ösztönzött, de vereséget szenvedett törökellenes felkelő szerbek pátriarkájuk vezetésével Mo.-ra menekültek. Egy részük hamarosan Oroszo.-ba költözött, jelentős tömegük azonban a → Bácskában és Baranyában maradt, mások Duna menti falvakba, megint mások távolabbi városokba, ahol kereskedő kolóniákat alkottak és szétszóródtak (Pest, Komárom, Szentendre, Vác, Tokaj stb.). A bécsi kormányzat a határ közelében maradtakból szabadalmas határőrvidékeket szervezett. Katonai erejüket nemcsak határvédelemre, hanem a Rákóczi-szabadságharc és 1848–49 küzdelmeinek hátbatámadtatására is felhasználta. A mo.-i szerbek nagyfokú történeti-nemzeti tudattal rendelkeztek. Erős nemzeti egyházszervezetük, felekezeti iskoláik, művelődési intézményeik voltak, melyek a 18–19. sz.-ban a modern szerb kultúra bölcsőjét alkották. – A trianoni békeszerződés következtében a mo.-i szerbek nagy része az újonnan alakult Jugoszláviához került, ill. 1920 után államközi egyezmény keretében oda átköltözött (optált). A mai Mo.-on kisebb csoportjaik élnek Baranya, Csongrád és Békés megye határmenti községeiben, valamint Pest megye budai, szentendrei és ráckevei járásában. Az 1960. évi népszámláláskor 4583-an vallották magukat szerb anyanyelvűnek Mo.-on. A szerbeknek jelentős szerepük volt a magyar népi kultúrába került balkáni és oszmán-török eredetű elemek közvetítésében. – Irod. Urosevics Daniló: A magyarországi délszlávok története (Bp., 1969); Sarosácz György: Magyarország délszláv nemzetiségei (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1973).