szűrszabó mintakönyv

A szűrszabó már tanulóéveitől rajzfüzetébe gyűjtögette azokat a hímzésmintákat, melyeket mesterétől látott, tanult vagy éppen rajzairól másolt. Legénykorában, vándorévei alatt, más vidékek más mestereitől szerzett mintáit is ebben örökítette meg. Később – ha tehetsége volt – saját terveit is belerajzolgatta. A vásárokon is ellesett egy-egy tetszetős mintát, melyet aztán emlékezetből, kiegészítve saját elgondolásaival örökített meg. A szűrszabó mintakönyv rendszerint összegezte egy-egy ornamentikailag egységes terület mintakincsét, de felölelte más tájak díszítésmódjának divatját is, azokét, ahová vásározni járt. Nagy jelentősége volt a szűrszabó mintakönyveknek a sokszínű és változatos szűrdíszítések egységesítésében, a naturalisztikus formák stilizálásában és azok elterjesztésében. Dézsi János karcagi mester szűrszabó mintakönyvét átvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kiváló mester alkotó tehetségével meghatározta egy egész táj stílus-jellegét. Munkássága, szűrszabó mintakönyve egyben bizonyítja, hogy egy-egy személynek milyen jelentősége van a népművészet kialakításában. Ugyanígy Katona Mihály (Nagyszalonta) rátétes munkái és mintakönyve stílusformálója és elterjesztője volt a bihari rátétes díszítéseknek Szalontától Kolozsvárig, északon Derecskéig. A szűrszabóknak nemcsak mintakönyveik voltak, hanem ahogy Malonyay Dezső írja a palóc szűrhímzéssel kapcsolatban: „A virágzó mesternek kemény papírosból kivágott mintái vannak a nagyobb szerkezet egyensúlyára fontos motívumokra. Így mintája van a rózsalevelekre, rózsára, szívesrózsára, liliomra. Meghúzza a részarányos tengelyt, a mintákat melléhelyezi, és elosztja a hagyományos rend szerint: legalul a rózsalevél, aztán a rózsa, a bimbós, végül ott a tulipán”. Míg a → szűcsmintakönyvek a 19. sz. elejétől ismertek, a szűrszabó mintakönyvek csupán a 19. sz. második felétől, nyilván az előbbiek hatására keletkeztek. (→ még: szűrhímzés). – Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések I. A cifraszűr (Bp., 1930); Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (V., Bp., 1922).