tanorok

1. kerítés a falu körül vagy valamely állandó, egyéni birtoklású terület elhatárolására (→ falukerítés); a falu közelében lévő árkolás a marhák ellen; a szőlőhegy mezsgyéje. Tanorok kapu: a faluvégi vagy a mezőre vezető kapu (innen: vetéskapu) és általában a sövény (kerítés) kapuja. – 2. Maga a körülkerített terület. Az irtással keletkezett telepes falvakat kísérő tipikus elnevezés, földrajzi név. Ilyen értelemben használatos a tanorokszántó, a → belső telkek közvetlen folytatásában, a kertek alatt húzódó szántóföld. Tanorok a kisebb-nagyobb szénatermő, kaszáló hely, a faluban vagy a falun kívül levő füves kert. Az ezekről a helyekről kaszált, legjobb minőségű széna a tanorokszéna. Ez a neve némely vidéken (pl. Kiskunság) az állatok őrzésére elkerített helynek, a karámnak, akolnak, a Székelyföldön a falun kívüli zárt kertnek is. (→ még: egymezős rendszer) – Irod. Belényesy Márta: A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században (Ethn., 1955); Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai (I., Bp., 1955); Szabó István: A középkori magyar falu (Bp., 1969).