tetű (bolha) bőrcipő

→ novellamese jellegű → tündérmese, mely nálunk önálló tréfás színezetű meseként és a rátartó királykisasszony (Rigócsőr király: AaTh 900) típus bevezetőjeként fordul elő. A királykisasszony egy (két) tetűt (bolhát) zsírosfazékba dug s akkorára hízlalja, hogy cipőt tud csináltatni a bőréből. Elhatározza, hogy ahhoz megy feleségül, aki kitalálja, miből van a cipője. Egy ravasz kérő a kályhalyukba (kályhacső mellé) telepedik, s kihallgatja a királykisasszony és a komorna beszélgetését. Másnap megadja a helyes választ, s a királykisasszony hozzámegy feleségül. (Folytatása: a kérő elhatározza, hogy megleckézteti a királykisasszonyt: AaTh 900). – A mese egész Európában ismert, Európán kívül csak szórványosan jegyezték fel. A magyar változatok a franciákkal lehetnek kapcsolatban. A típusnak mindössze két folklórváltozatát tartjuk számon, a rátartó királykisasszonynak ez a típuskombinációja azonban Merényi László feljegyzésében, ill. Benedek Elek feldolgozásában az egész nyelvterületen ismert. – Irod. Merényi László: Dunamelléki eredeti népmesék (I., Pest, 1863); Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág (II., Bp., 1894); Thompson, St.: The Folktale (New York, 1946); Konsza Samu: Háromszéki magyar népköltészet (szerk. Faragó József, Marosvásárhely, 1957); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs, 1957); Delarue, P.–Tenèze, M-L.: Le conte populaire français (II., Paris, 1964).