tölcséres út

a településekből kivezető, egykori állathajtó út. A város, ill. falu belseje felé szűkül, kifelé pedig tölcsérszerűen szélesedik. Reggelente, amikor haladt kifelé a csorda, egyre több állat csatlakozott hozzá. Mindig szélesebb útra volt tehát szükség. Az esti hazatérésnél ugyanez fordított irányban történt. Befelé haladva egyre kisebb lett a csorda, és a megcsappant állatlétszámnak elég volt a szűkebb út is. A tölcséres út különösen az alföldi szálláskertes városokat (→ szálláskertes település) jellemezte. Legszebb példái egyes hajdúvárosok régi alaprajzain szemlélhetők. Itt a kivezető utak sugarasan helyezkednek el, és rendszerint nem a település egykori lakóhelyrészének közepén, hanem a szálláskertöv belső peremén kezdődnek. (→ még: halmazfalu) – Irod. Györffy István: Hajdúböszörmény települése (Föld és Ember, 1926); Györffy István: Magyar falu – magyar ház (Bp., 1943); Mendöl Tibor: Általános településföldrajz (Bp., 1963).