szilaj pásztorkodás | TARTALOM | szilva (lat. Prunus domestica) |
kívül és belül mázas cserépedény. Egyéb elnevezései: rátó, röstölő, sirány. A keskenyfenekű → fazékhoz hasonló forma. Ha ennél alacsonyabb és hasasabb, akkor gömbölyű szilke a neve: tiszántúli, K-mo.-i forma. Általában függőleges állású füle van, amely a szájból indul. A nagyobb méretűnek lehet két füle is. Nagy mennyiségben készülő edény s mivel mázas, a → tálas mester készíti. Mérete alapján: a nagy szilke kétfülű, és 25 cm-nél magasabb; a szilke: 1525 cm magas; a kis szilke: magassága 15 cm alatt marad. Egyik formai változata a száját átívelő füles forma, neve rötyke, karos rátó, füles rátó, esetleg kiöntőcsővel. Ez utóbbi ritka forma. A mezőn dolgozóknak vitték benne az ételt. Kantárba, kasornyába (általában vászonszalagból készült háló) téve fogták. Ezenkívül szilvalekvárt tettek el benne télire. Irod. Igaz MáriaKresz Mária: A népi cserépedények szakterminológiája (Népr. Ért., 1965).