tücsöklakodalom, állatlakodalom

tréfás lakodalmi dal, kántáló ének, → énekelt mese. Cselekménye: A tücsök (pók) a legyet feleségül akarja venni. Különböző állatok a lakodalmi tisztségviselők: hörcsög a vőfély, farkas a mészáros, róka a szakácsné, A zenekar tagjai is állatok: szúnyog a prímás, gólya a szekundás. béka a flótás, büdös bogár a brúgós. A vendégek is állatok. A lakodalom nagy táncmulatsággal, végül általános verekedéssel fejeződik be:

A küszöbön a majom

Borsot akar törni.

Úgy megcsípte a darázs.

Fel se tudott kelni.

(Fogadjisten, Bukovina)

Ennek során egyes változatokban a vőlegény megszökik, s ezért a lakodalom félbeszakad:

Farkas volt a mészáros, hat ökröt levágott.

Amellé meg malacot, ötvenet kirántott.

Kecske volt a szakácsné, jó gulyáshúst főzött.

Míg az ebéd elkészült, a tücsök megszökött.

(Felsóireg, Tolna m.)

(MNK 2019A*; BN 131*, AaTh 282*.) A típusnak a készülő Magyar Népmesekatalógus 31 változatát tartja számon az egész magyar nyelvterületről közöttük számos töredéket, csonka változatot. Funkciói és stílusa után ítélve a kollégiumi diákköltészet terméke. A legkorábbi feljegyzés a dunántúli Szentsei-daloskönyvből ismeretes (17. sz.; RMKT/3 255. sz.). – A kéziratos vers első része lakodalmi gajd, második része a „botránykrónika”. A lakodalmi vendégeket ugyanis a tarvarjú meglopja, s azok bosszúsan panaszkodnak a prücsöknek mint örömapának. Az állatlakodalom verses feldolgozása Európa-szerte (a német, olasz, szlovák, cseh, norvég, dán, lett stb. folklórban) ismert. Turóczi-Trostler József tanulmánya szerint: „az állatlakodalom képzet magyar utóélete szegényesnek tetszik, ha nyugati rokonságához mérjük ... a magyar nyelvterületen jórészt ma is élő változatok a 17. sz.-i ének közvetlen vagy közvetett leszármazottai ...”. – A mesevilág elemi képzeteihez tartozik, hogy az állatok világa pontos másolata, tükre az emberi világnak. Ez a képzeletbeli azonosság teszi lehetővé, hogy a tücsöklakodalom szüzsé az emberi társadalomnak (osztályoknak, jellemtípusoknak), a különböző szokásoknak és szertartásoknak tükrözőjévé (sok esetben görbe tükrévé) váljék. Azok a folklór variánsok, amelyekben állatok és emberek vagy állatok és tárgyak együtt mulatoznak, a „fenékkel felfordult világ” képzetének már korcs, értelmetlen változatai. A tücsöklakodalom szüzsé mintájára keletkezhettek a népköltészetben a → tárgyak lakodalmáról, ill. a különböző ételek mulatságáról szóló dalok:

Ha bemegyek a bableves csárdába,

Ott mulat a krumplileves bújába.

Túrós csusza összeveri bokáját.

Mákos csusza megöleli babáját.

(Ipolybalog, v. Hont m.)

– Irod. Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (I., Pécs, 1940); Turóczi-Trostler József: Fenékkel felfordult világ. Tanulmány a mesés képzetek történetéből (Bp., 1942); Turóczi-Trostler József: A tótágast álló világ (Egy. Philol. Közl., 1943); Lakodalom (A Magyar Népzene Tára, III. A–B., Bp., 1955–56).