tüdőbaj

a → népi gyógyászatban hektika, heptika, szárazheptika, sorvadás, a tuberculosis elnevezése. Már a hazai népvándorláskori régészeti anyagban találtak tuberkulotikusnak tartható csontelváltozásokat, attól kezdve előfordul, s a legutóbbi időkig Mo.-on népbetegség jellegű volt. Leggyakrabban megfázástól, „kihűléstől”, hideg, ködös levegőtől eredeztetik. Számos mágikus (kilencféle fa gyökeréből készített tea), vallásos (pl. imádkozás a városlődi ún. „izzadó” keresztnél) és empirikus jellegű növényi (pipacsbimbó, apró bojtorján, kakukkfű, pemetefű, fodormenta-tea; vörös- és fokhagyma, napraforgómag stb.), állati (vakondszív, fehér kutyaszar, kutyazsír, avas szalonna) és emberi (saját vizelet) orvossága ismert, de egyszerű patika-, ill. vegyszereket („árnyéka”, „hagymaméz”) is használ a népi orvoslás. (→ még: szárazbetegség) – Irod. Kováts Ferenc: A tüdőgümőkór (Bp., 1956).