Kutatóintézetek

FEJEZETEK

Az egyetem tanszékein folyó kutatómunka és főbb eredményei

Magyarországon kertészeti kutatás szervezett formában 1945 előtt nem folyt. A Kertészeti Tanintézetben a kutatómunka feltételei az oktatás mögött háttérbe szorultak. A tudományos munka kezdeti kibontakozásában az akkori kutatók és külső munkatársak vettek részt. A talajtan és trágyázás területén Ballenegger Róbert és Csiky János munkássága volt figyelemre méltó. A kertészeti növények kémiai összetételéről és a termesztett fajták biológiai értékéről Becker Jenő és munkatársa Terts Margit végzett részletes vizsgálatokat. A kertészeti növénynemesítés kérdéseivel (zöldség, gyümölcs, dísznövény) Magyar Gyula foglalkozott. Az örökléstan elméleti alapjainak témái közül a kertészeti növényfajok genetikai értékeiről Varga Ferenc írásai voltak figyelmet érdemlők. A kertészeti növénykórtan témaköréből Schilberszky Károly és később Husz Béla közleményei jelentek meg. A kertészeti ökonómia kérdéseivel Liszka Jenő írásai foglalkoztak. A gyümölcstermesztés üzemi alapokra helyezése területén Mohácsy Mátyás és Okályi Iván végzett értékes munkát. A dísznövénytermesztés területén Petrányi Ferenc és Domokos János tevékenysége emelkedett ki kortársai közül. A kertépítés és tájrendezés problémáival Rerrich Béla és Ormos Imre foglalkozott. A zöldségtermesztés esetében említésre méltó Magyar Gyula munkássága a paradicsom nemesítése területén; az étkezési és fűszerpaprikából Obermayer Ernő nevéhez fűződnek értékes fajták.

Az 1943-ban létesített Kecskeméti Állami Kertészeti Telepet 1947-ben átszervezték kísérleti teleppé a paradicsomtermesztés és -nemesítés problémáinak megoldására. Ugyancsak 1947-ben Fertődön kísérleti telepet hoztak létre a diótermesztés fejlesztése érdekében. 1948-ban megalakult a Mezőhegyesi Hagymanemesítő és Zöldség Kísérleti Telep. A Mezőgazdasági Tudományos Központ 1949-ben kezdte meg a kertészeti kísérletügyi szervezet kiépítését, amelynek folytán Keszthelyen, Debrecenben, Akaliban, Újfehértón kertészeti kísérleti telepek létesültek.

A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Agrártudományok osztálya 1949-ben alakult meg. Kertészeti Bizottsága 1951-ben kezdte meg az érdemi munkát, feladata volt többek között az egyes kutatási intézményekben folyó kutatómunkák áttekintése és ellenőrzése, kutatóhelyek kialakításának elősegítése.

Az 1950-es években jött létre a Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kecskemét központtal, amely a teljes növénytermesztés kutatómunkáját végezte az adott tájegységben. Itt elsősorban zöldség-, gyümölcs- és dísznövénykutatás {IV-662.} alakult ki, továbbá az intézet koordinálta a Kalocsán már működő fűszerpaprika-kutatásokat is. A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez (szegedi tájintézethez) tartozott a hagymakutatással foglalkozó mezőhegyesi, majd Makóra telepített állomás. A gyümölcstermesztési kutatások a Fertődi Kísérleti Gazdaságban indultak. A gyógynövénykutatásokat a II. világháború előtt alapított Gyógynövény Kutató Intézet végezte. Az alapkutatások a Kertészeti Főiskolán, majd Egyetemen, továbbá a vidéki agráregyetemek kertészeti tanszékein folytak. A kutatással foglalkozó intézményeket többször átszervezték.

1950-ben 16 kutatótelep munkájának irányítására létrehozták a Kertészeti Kutató Intézetet Budatétény központtal (Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Budatétényi Tangazdasága). A kutatóintézet létesítését Mohácsy Mátyás már az 1930-as években javasolta. Magyar Gyula a hazai kertészeti növénynemesítés úttörője elkészítette e kertészeti kísérleti telepek hálózatának tervezetét. Alapításakor az intézet valamennyi kertészeti terület kutatómunkáját ellátta a szőlészet kivételével, Gyümölcstermesztési-, Zöldség- és Dísznövénytermelési, valamint Kerttervezési, Gyógynövénytermelési osztályra és Technológiai csoportra tagozódott. Az intézetet többször átszervezték. Főbb kutatási témáik közé tartozott a korai és az öntözéses zöldségtermesztés agrotechnikájának, nemesítésének kérdései, a gyümölcsfajok alany- és nemes fajtáinak értékelése és nemesítése, az egynyári virágok nagyüzemi magtermesztésének kérdései, új fajták előállítása, virágzó hagymás növények, honos fűfélék, fa- és cserjefélék termesztésének agrotechnikai vonatkozásai, kerti rózsák fajtaértékelése és nemesítése stb.

Az 1970-es évek kezdetén a kertészeti kutatóintézményeket átszervezték. A tájjelleg megszüntetésével profilintézeteket hoztak létre.

A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Rt. (Budapest) 1993-tól, mint az 1983-ban létrehozott Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Vállalat utóda működik (amely az 1950-ben létesített Kertészeti Kutatóintézet, illetve az 1980-ban történt átszervezés után a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet utóda). Alapfeladata a gyümölcsfajták nemesítése, tájfajták szelekciója, új fajták szaporítása és termesztéstechnológiájának kidolgozása. Az intézet termőtájakban elhelyezkedő kutatóállomásokon (Érd, Cegléd, Fertőd, Újfehértó) folytatja tevékenységét. A kutatóintézet a szaporításra engedélyezett gyümölcsfajtákat és alanyokat vírusmentes ültetvényekben fenntartja. A termesztett gyümölcsfajták 80%-át teszik ki az általa nemesített, illetve honosított vagy szelektált fajták.

Az egynyári dísznövények kutatása során Kováts Zoltán ért el kimagasló eredményeket; munkatársai segítségével számos (száznál több) új fajtát állított elő, amelyek közül a legjelentősebbek azok az egynyári mályvarózsa világújdonságok, amelyek 1971-ben és 1975-ben az All American Selection bronzérmét nyerték el. A kutatóintézetben nemesített fajták közül több külföldön is ismertté vált. Említésre méltóak a mutációs nemesítés terén elért eredmények, új fajták (pl. verbéna, bársonyvirág, ricinus, díszkender, mexikói napvirág). A rózsatermesztésben a technológiai és alanykérdés kidolgozása mellett elsősorban a fajtanemesítés volt eredményes, amely Márk Gergely nevéhez fűződik.

A Zöldségtermesztési Kutatóintézet Rt. (Kecskemét) hazánk legnagyobb zöldségnemesítő és -fajtafenntartó intézménye. Jogelődje az 1943-ban létesült Kecskeméti Állami Kertészeti Telep, amely paradicsom, paprika, uborka nemesítésére jött létre. 1955–1970 között tájkutató intézeti feladatokat látott el, Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet elnevezéssel. {IV-663.} 1970-től Zöldségtermesztési Kutatóintézet elnevezéssel, 1984 óta mint Zöldségtermesztési Kutatóintézet és Fejlesztő Vállalat működött. Az intézmény fennállása óta iskolateremtő egyéniségek, kiemelkedő kutatók szolgálták a zöldségtermesztés fejlesztését, többek között Mészöly Gyula, Bruder János, Obermayer Ernő, Angeli Lambert, Borka Miklós, Csatári-Szűts Kálmán, Lászlóffy Antal. Kutatóállomásai székhelye: Kecskemét, Kalocsa, Makó, Újmajor, Budapest; Kutatási Osztálya Szegeden van. Kutató-fejlesztő tevékenysége mintegy 180–200 fajta és hibrid, amely a köztermesztésben jelen van. Produktivitásukat az intézmény által kidolgozott vagy fejlesztett termesztéstechnikák, komplex technológiák segítik.

A Gyógynövénykutató Intézet Rt., Budapest (1991-ig Gyógynövény Kutató Intézet) az 1915-ben létrehozott Gyógynövény Kísérleti Állomás utóda. Az alapítás óta a magyar gyógynövényágazat működésében központi helyet foglal el. Alapfeladata botanikai, agronómiai, genetikai, biotechnológiai, analitikai-kémiai, technológiai és termékfejlesztési kutatási feladatok végzése. A biológiai kutatások fő iránya a nemzeti kincsnek számító gyógynövények genetikai tartalékának megőrzése, feltárása, a biodiverzitás megtartása. Az agronómiai kutatások célkitűzései: a drog hatóanyag-minőségének javítása, a környezeti feltételekhez igazodó termesztéstechnológia fejlesztése, a termelési költségek csökkentése.

Az egyetem tanszékein folyó kutatómunka és főbb eredményei

Zöldségtermesztés: a nagyméretű vasvázas, gépesített, palántanevelésre és hajtatásra alkalmas fóliasátor kialakítása; a kettősfalú, szoláris és geotermikus energiával fűtött fóliasátor kialakítása; a nagyüzemi fóliás termesztőberendezések komplex géprendszerének kidolgozása palántanevelés és hajtatás céljára; rezisztens és új zöldségfajták előállítása, termelési technológiájuk kidolgozása. Ilyen új fajták többek között: Hatvani hajtató paprika, Soroksári hajtató saláta, Szenzáció uborka, Soroksári korai paradicsom, Szigetcsépi 51 görögdinnye, Homok kincse sárgadinnye, Őszicukor sárgadinnye, Soroksári fehér karalábé. A tudományos munkát évtizedeken keresztül magas színvonalon irányította Somos András.

Gyümölcstermesztés: A kutatók kidolgozták az alacsony törzsű, intenzív-törpealanyú sövény-gyümölcstermesztés technológiáját, valamint a korszerű koronaformákat és metszésmódokat, a korszerű (szabályozott légterű) tárolás technológiáját. Rezisztens és új gyümölcsfajtákat állítottak elő (pl. Remény őszibarack, Szigetcsépi 55 mandula, Szigetcsépi 58 mandula, Szigetcsépi 92 mandula, Nectared 4 őszibarack, Római mogyoró, Budapest kajszi, Egri piros alma) és kidolgozták termesztéstechnológiájukat. A tanszéket és a kutatómunkát hosszú éveken keresztül Gyuró Ferenc vezette.

Dísznövénytermesztés: A tanszék kutatói kidolgozták az üvegházi és fólia alatti dísznövényhajtatás és -termesztés technológiáját, egynyári, évelő és fás dísznövények szaporítási és tápanyagellátási módszereit, egyes fajok termesztéstechnológiáját, továbbá a korszerű üvegházi talajvédelmet, növényvédelmet és optimális tápanyag-adagolást.

A dendrológiai kutatások során a honos, szárazságtűrő díszfajaink szelekciója, az államilag elismert klónok nevelési és alkalmazási technológiájának kidolgozása, valamint nemzetközi elterjesztésük hozta a legnagyobb sikert. Jelentős eredmények születtek az évelő dísznövények (főként a hagymások) fajtahonosítása, termesztéstechnológiája és nemesítése terén. A növényházi dísznövénytermesztéssel kapcsolatos kutatások során figyelemre méltó eredményt értek el a közeg- és tápanyagellátás kidolgozása során.

Új fajtákat állítottak elő, ezek közül néhányat említünk: Anita, Budai arany, Gamma, {IV-664.} Mohácsy Mátyás, Napsugár, Őszi fény, Pesti lány, Rózsika krizantémok; Léda papagájvirág, Makó tulipán; Őszi tűz, Fánivölgy, Herkulesfürdő, Torda, Csákvár, Burokvölgy, Gánt, Bükk szépe berkenyék; Balaton, Szeleste, Wágner János hársak. A fajták termesztéstechnológiáját is kidolgozták. A tanszéki oktató- és kutatómunka nagy egyénisége évtizedeken át Nagy Béla volt.

Gyógynövénytermesztés: A korábban általánosan elterjedt vadon növő kamillavirágok gyűjtögetése helyett Kerekes József kidolgozta az orvosi székfű vagy kamilla (Matricaria camomilla) szántóföldi termesztésének módszerét. A tanszéken a szabad természetben előfordulónál nagyobb illóolajtartalmú, államilag elismert fajtát nemesítettek (1970). Kidolgozták az üzemi termesztés technológiáját a kerti kakukkfű (Thymus vulgaris), a kapor (Anathemum graveolens), a koriander (Coriandrum sativum), az ánizs (Pimpinella anisum) és az édeskömény (Foenicum vulgare) esetében. Eredményes munkát végzett a tanszék a sárkányfű (Dracocephalum moldavica), a kerti ruta (Ruta hortensis), a gyapjas gyöngyajak (Leonorus cardiaca) hazai meghonosításában és termesztési módszereinek kidolgozásában, de előállítottak egyéves konyhakömény (Carvum carvi) és a vetés évében virágzó szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides) fajtákat is. További gyógynövény-nemesítési eredmény a nagy hozamú és nagy hatóanyagú macskagyökér (Valeriana officinalis) fajta és a nagy illóolaj-tartalmú édesköményfajta előállítása. A tanszéki eredményes munka többek között Hornok László nevéhez fűződik.