A szőlészet szakirodalma

FEJEZETEK

A szőlő- és borkultúra terjesztésének jelentős eszközei voltak a szaklapok. A 19. század végi–20. század eleji kor szőlészetét irányító fő munkatársak, legkiemelkedőbb szakírók: Entz Ferenc, Gyürky Antal, Molnár István, Kosutány Tamás, Csanády Gusztáv, Plósz Pál, Engelbrecht Károly, Kosinszky Viktor, Istvánffy Gyula, Baross Károly, Drucker Jenő, Rácz Sándor, Pettenkoffer Sándor.

A két világháború között legjelentősebb szakírói munkát Pettenkoffer Sándor fejti ki, említésre méltó Vargha Imre, Grábner Emil, Marton Dénes, Pesthy Pál szakirodalmi munkássága is.

Tankönyvek, szakkönyvek

Entz Ferenc: Kertészeti Füzetek. I–III. 1. (1857); Entz Ferenc: Borászati utazás Franciaországban és a Rajna vidékén. (1864); Entz Ferenc: Hollandi utam különös tekintettel borügyünkre és a gallisatio értékére. (1866); Szabó J.–Török I.: Tokaj-Hegyaljai album. (1867); Entz F.–Gyürky A.–Gyürky P.: A hazai szőlészet. (1868); Tersánszky J.: A jobb szőlőművelés, borkezelés és pincegazdálkodás korszerű könyve. (1869); Entz Ferenc: Népszerű Káté a szőlőművelés és a borkezelés okszerű módjairól külföldön tett tapasztalatok alapján. (1870); Molnár I.: Szőlőművelés és borászat kézikönyve. (1883); Molnár I.: Szőlőművelési Káté. (1885); Rácz S.: A Phylloxera-vész által megtámadott vagy fenyegetett szőlők átalakítása. (1885); Rácz S.: Szőlőtelepítések homokterületeken. (1889); Roboz Z.: A szénkéneg alkalmazása a Phylloxera elleni védekezésnél. (1889); Molnár I.: Szőleink újjáalakítása amerikai szőlőfajok segítségével. (1890); Baross K.: Szőleink újjáalakítása. (1890); Roboz Z.: Az amerikai szőlők a filoxera elleni védekezésnél. (1892); Miklós Gy.: Néhány szó hazai szőlészetünk rekonstrukciójáról. I–IV. (1893); Rokonczy G.: Csemegeszőlőnknek exportálhatása. (1899); Baross K.: A szőlőművelés politikája. (1900); Kozma P.: A csemegeszőlő. (1968); Csepregi P.–Zilai J.: Szőlőfajtáink. (1976); Csepregi P.: A szőlő metszése. (5. átd. kiad. 1982); Csepregi P.: A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei. (1982); Kozma P.: Szőlőtermesztés. 1–2. (1983, 1993); Csepregi P.–Zilai J.: Szőlőfajtaismeret és -használat. (1989); Sz. Nagy László: A kordonművelésű szőlő metszése. (1990).

Szakfolyóiratok, periodikák

Szőlészeti és Borászati Közlemények (1857–1859); Szőlészet és Borászat. Heti szakközlöny a Szőlőmívelés, Borkezelés és a Borkereskedelem körül (1866); Borászati Lapok (1874–1944, 1993); Felső-magyarországi Szőlészeti Borászati és Gazdasági Lap (1880); Szőlészeti, Borászati és Gazdasági Lap (1881–1890); Szőlőművesek Lapja (1885); Szőlőmívelési és Borászati Szaklap (1886–1887); Gyümölcskertész (1891–1912); Szőlészeti és Borászati Lap (1891–1917); Egy év a szőlőben. Havi folyóirat {IV-681.} szőlősgazdák számára (1892–1906); Szőlészeti Lapok (1894–1895); Tokaj-Hegyalja (1894–1919; előbb: Zemplén-Hegyalja); Szőlő- és Borgazdasági Lapok (1896–1898); A Magyar Királyi Központi Szőlészeti és Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet közleményei (1900, 1902–1903, 1913–1914); Homok. Szakfolyóirat Szöllősgazdák számára (1900–1914); Szőlőgazdasági Értesítő (1912–1921); Kertészet (1913–1919, 1921–1924); Kecskeméti Szőlősgazda (1919, 1921, 1926–1934); Zempléni Gazda (1926–1944); Magyar Bor és Gyümölcs (1945–1949); Kert és Szőlő (1949–1951); Kertészet és Szőlészet (1952–); Szőlő–Bor Inform (1971–1990); Szőlőtermesztési Agrokémiai Tájékoztató (1975–1978); Szőlészet és Borászat (1976); Szőlőtermesztés (1979–1980); Szőlőtermesztés és Borászat (1981–1990); Magyar Szőlő és Borgazdaság (1991–).