A kőzetek ásványtársulásai

Magyarország területének túlnyomó részén a felszínen üledékes kőzetek fordulnak elő, melyek ásványtársulása viszonylag egyhangú. Hegységeink zömét elsősorban karbonátos üledékes kőzetek, illetve a magmás eredetű andezit, dácit és riolit építi fel. Ezeknél lényegesen kisebb területet foglalnak el az egyéb magmás kőzetek, illetve az átalakult (metamorf) kőzetek.

Az aránylag egyhangú földtani felépítésből következik, hogy a hazánkból kimutatott ásványok száma nem sokkal {II-51.} haladja meg a 450-et, ám az ásványfajok száma a kutatások révén folyamatosan nő (évenként 5–10-zel). Bizonyos ásványcsoportok (pl. karbonátok, agyagásványok, szulfátásványok és zeolitok) ugyanakkor nagy számban és változatos körülmények között jelennek meg. Néhány fajnak (pl. wurtzit, malachit, kuprit, kalcit, gipsz, kabazit, mellit, whewellit) pedig világviszonylatban is ritka szép példányai kerültek elő hazánkban.

A legváltozatosabb ásványtársulások Magyarországon az ércesedésekhez kapcsolódnak, melyekben általában 20–40 ásványfaj található. Az ásványok száma alapján leggazdagabb ércesedésünk Rudabánya vasérctelepe, ahonnan több mint 100 féle ásványt ismerünk. Tekintve, hogy a legtöbb ércesedés az Északi-középhegységben figyelhető meg, így ásványokban ez a terület a leggazdagabb. (Lényegesen kevesebb ércesedés található a Dunántúlon, bár itt helyezkedik el bauxittelepeink és uránérctelepeink zöme.)