| A katolikus egyház (1945–1989) | TARTALOM | Az evangélikus egyház (1945–1989) |
A magyarországi ortodoxok (görögkeletiek) 1945 után négy egyházszervezetbe tartoztak, ezek mindegyike más patriarchátus joghatósága alatt működött (s működik jelenleg is).
A Magyar Ortodox Egyház (amely tiltakozik a görögkeleti megnevezés ellen) a Moszkvai Patriarchátushoz tartozik. Láthattuk, hogy a görög és magyar alapítású nyolc magyar egyházközség kánonjogi helyzete a II. világháború végére megoldatlan maradt. Ekkor az egyházközségek a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közreműködésével megpróbálták rendezni kánoni státusukat. Előbb a Konstantinápolyi Patriarchátushoz fordultak – eredménytelenül, mivel az nem volt hajlandó tudomásul venni az egyházközségek magyar jellegét és a magyar liturgikus nyelvhez való jogát. Hasonlóképpen meddőek maradtak a budai szerb püspökkel folytatott tárgyalások. 1945 folyamán a magyar ortodox egyházközségek, többnyire diplomáciai úton, kérelmekkel fordultak a Moszkvai Patriarchátushoz. Mivel a Szerb Ortodox Egyháznak magyarországi joghatósága részben kiterjedt a görög eredetű egyházközségekre is, ezért I. Alexij pátriárka a kérdésről tárgyalt Joszif szkopljei metropolitával (ő helyettesítette a mauthauseni koncentrációs táborban megbetegedett Gavrilo pátriárkát). A válasz 1948. júliusban dőlt el, amikor az Orosz Ortodox Egyház autokefalitásának 500. éves jubileumi ünnepségén személyesen találkozott I. Alexij és Gavrilo pátriárka, és megállapodtak a magyar egyházközségek joghatósági kérdésének rendezéséről. Ennek folyamányaként 1949-ben és 1950-ben a Moszkvai Patriarchátus joghatósága alá fogadott öt görög és magyar alapítású, minden tényleges főhatóságot nélkülöző ortodox egyházközséget. A maradék három egyházközség 1953-ban, illetve 1956-ban csatlakozott hozzájuk. Tehát a magyarországi magyar ortodox egyházközségek kánonjogi helyzete nyolc év alatt rendeződött. A Patriarchátus esperességgé szervezte őket, magyar istentiszteleti nyelvvel és újnaptár-használati joggal. Az esperesség {II-405.} hazai főhatósága a Magyar Ortodox Adminisztratúra, annak vezetője Berki Feriz esperes-adminisztrátor lett. Az ő agilitásának nagyban köszönhető, hogy Egyházi Krónika címmel 1952 óta rendszeresen megjelenő folyóirata van a magyar ortodoxoknak.
Szláv liturgikus nyelvvel és ónaptárral 1950-ben az esperesség kötelékébe került – és azóta folyamatosan oda tartozik – az egyetlen budapesti orosz egyházközség is, amely orosz emigránsokból alakult az 1920-as évek elején. Ez az egyházközség fogadta be az 1950-es években Jugoszláviából kiutasított orosz emigránsokat. Ideiglenes kápolnájuk az Almássy téren működött. 1952-ben rendezték be a napjainkban is működő Lendvay u. 26. sz. alatti kápolnát, amelynek védőszentje Szentéletű Radonyezsi Szergij. Az egyházközség lelkésze Kádár Iván.
Az 1980-as években a nyíregyházi magyar ortodox egyházközség a Szent Lázár Rend centruma lett, amely leginkább az erdélyi és albán menekülteket segítő akciókkal keltett figyelmet.
A többi magyarországi ortodox egyház működéséről igen keveset tudunk. Sajtójuk, könyvkiadásuk nem volt – így csak a Berki Feriz szerkesztette Az orthodox kereszténység című monográfiára és az Állami Egyházügyi Hivatal 1987-es adataira támaszkodhatunk. Ezek szerint a Budai Görögkeleti Szerb Egyház mind kánonilag, mind területileg érintetlen maradt, tehát a Belgrádi Patriarchátus joghatósága alatt működik. Az egyház központja Szentendre. 18 egyházközsége három esperességre – budai, szegedi és mohácsi – tagolódik. A mintegy 7 ezer hívőt 12 lelkész gondozza, akiket a felsőfokú Belgrádi Teológiai Fakultáson és a középfokú Karlócai Teológiai Szemináriumban képeznek.
A román egyházközségek lelkészei és világi vezetői 1946 márciusában kongresszust tartottak Gyulán, s ott semmisnek nyilvánították a magyar ortodox egyházi szervezethez 1940-ben történt csatlakozásukat. Újra kimondták román nemzeti jellegüket, és központi egyházigazgatási szervként egyházmegyei konzisztóriumot hoztak létre. Annak megválasztott elnöke, Mundruczó Péter gyulai parochus hamarosan püspöki vikáriusi kinevezést kapott az aradi püspöktől. A Magyarországi Román Ortodox Egyház a Bukaresti Patriarchátus főhatósága. Székhelye Gyula. Az egyházmegyében 18 egyházközség van, az 1980-as években 10 pópa látta el a kb. tízezer hívő lelkigondozását.
A Bolgár Ortodox Egyház Szófiához tartozik, egyetlen egyházközségből áll, és az 500 hívőt Bulgáriából küldött parochus gondozza.
| A katolikus egyház (1945–1989) | TARTALOM | Az evangélikus egyház (1945–1989) |