Idegenforgalom | TARTALOM | A korona és a pengő tündöklésének és bukásának évei |
FEJEZETEK
A századforduló időszakára Magyarországon a gazdaság legdinamikusabban növekvő és nemzetközi összehasonlításban is legfejlettebb ágazatává a hitelszervezet vált. A kor polgára számára a pénzintézeti szolgáltatások bővülése mellett ez abban is tükröződött, hogy Budapest és a vidéki városok arculatának meghatározó részeivé váltak az akkortájt neves építészek által tervezett bankpaloták, takarékpénztári épületek.
Ezek a pénzintézeti szolgáltatások szempontjait szem előtt tartva papírra vetett és megépített irodaházak, amelyek javarésze évtizedek múlva is a városkép meghatározója maradt, azt is hivatottak voltak ország-világ előtt hirdetni, hogy az adott bank, takarékpénztár megbízható, vagyonos, kész és képes ügyfelei, betétesei érdekeit maradéktalanul szolgálni, értékeiket megőrizni és gyarapítani. Emellett a bankpaloták díszes külseje a kor technikai vívmányaival telefon, távíró, csőposta, központi fűtés, liftek és mások felszerelt modern irodákat, tágas ügyféltereket, biztonságos pénztárakat és trezorokat foglaltak magukba.
A századforduló és az I. világháború közötti „boldog békeidőkben” a fővárosban már állt a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Egyetem utca (ma: Károlyi Mihály utca) és Reáltanoda utca sarkán lévő székháza, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Színház téri (ma: Vörösmarty tér) épülete, a Magyar Általános Takarékpénztár Nádor utca és Fürdő utca (ma: József Attila utca) sarkán lévő palotája. Nap mint nap a bankvilág urainak informális találkozóhelyeként működött a Lipótvárosi Kaszinó (ma: a Belügyminisztérium Duna Palotája). A századfordulót követő években készült el a Magyar királyi Postatakarékpénztár Hold utcai székháza, a Szabadság téren az Áru- és Értéktőzsde monumentális tömbje (ma: a Magyar Televízió irodaháza), valamint az OsztrákMagyar Bank budapesti főintézete (ma: a Magyar Nemzeti Bank központja). Ez idő tájt épült fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Ferenc József térre (ma: Roosevelt tér) néző új központja (ma: a Belügyminisztérium), a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Deák Ferenc és Váci utca sarkán magasodó új székháza, a Magyar Általános Hitelbank József nádor tér Wurm utca (ma: Szende Pál utca) Dorottya utca háromszögében álló palotája (ma: a Pénzügyminisztérium). S a felsorolást még jó néhány szép fővárosi és vidéki épülettel folytathatnánk.
Idegenforgalom | TARTALOM | A korona és a pengő tündöklésének és bukásának évei |