{III-645.} A cirkusz

FEJEZETEK

A modern cirkusz a 18. század utolsó harmadában alakult ki Angliában. A cirkusztörténészek egyetértenek abban, hogy a vásári komédia három nagy ágának (bohózat, állatidomítás és testi, illetve ügyességi mutatványok) egységes műsorrá ötvözője, Philip Astley tekinthető e polgári szórakoztatási intézmény megteremtőjének. Az első, amfiteátrumnak nevezett cirkuszok Londonban és Párizsban építészeti megoldásukat tekintve a nagy színházakra, operaházakra emlékeztettek, a színpad előtt kialakított manézzsal. Az előadások legnagyobb részét lovas produkciók tették ki. Az „angol műlovarok” a század utolsó évtizedeiben felléptek szerte Európában és Észak-Amerikában, Pesten 1798-ban mutatkozott be Wieland és Kolter társulata.

Az 1830-as években (korábbi szórványos adatok pl. 1804, 1815, 1822) jött divatba Pesten a cirkuszba járás, 1835-ben már egyidejűleg két társulat is tartott előadást – Gautier és Laura Bach – 1837-ben pedig, részben színpadon, négy cirkuszi jellegű előadás is folyt. Ebből az évtizedből már vidéki városokból is maradtak fenn cirkuszi műsort hirdető plakátok. A század folyamán színházakban is bemutatkoztak artistaprodukciók (pl. Averino és Bonó akrobaták a Városi Színházban, 1835; Bűvész-est a Nemzeti Színházban, 1854).

A 19. század második felében Európa nagy cirkuszai is megfordultak Magyarországon: Renz, Fouraux, Carré, Ciniselli, Salamonski stb. Az 1890-es években megszületett a magyar szaksajtó [Oest.-Ung. Universum (1890), majd Internationale Artisten Revue (1891–1914), mely tíznaponként jelent meg], megalakult a Magyar Artisták Egyesülete. A Városligetben üzemelt a Barokaldi (Baroccaldi) Cirkusz (1908-tól Barokaldi Néparéna) és a több mint 2000 nézőt befogadó vasvázas Wulff Cirkusz.