A magyar űrrepülés

A magyarországi űrkutatás történetének fontos eseménye volt egy magyar űrhajós űrutazása. Az űrhajósok kiválasztása alapos orvosi, pszicho- és klinikofiziológiai alkalmassági, majd terheléses, intelligencia-, pszichológiai, részletes orvosi stb. vizsgálatok után történt az űrrepülésre legalkalmasabbnak tartott szuperszonikus vadászrepülőgép-pilóták közül. A két kiválasztott űrhajósjelöltet, Farkas Bertalant és Magyari Bélát 1978–1980-ban képezték ki a Moszkva melletti Csillagvárosban. Bajkonurba, az űrrepülőtérre 1980. május 16-án érkeztek, ahol közvetlenül a start előtt döntöttek arról, hogy Farkas és Valerij Kubászov fog repülni. A Szaljut–36 startjára 1980. május 26-án került sor, az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással (személyzete: V. Rjumin, L. Popov). A szovjet–magyar űrpáros a Szaljut–35 űrhajó leszállókabinjában június 3-án tért vissza a Földre.

Farkas Bertalan a magyar fejlesztésű Pille ’79 sugárdózis-kiolvasó készülékkel a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén

Az űrutazás során számos magyar tudományos kísérletet végeztek. A KFKI munkatársai korszerű termolumineszcens dózismérő és -értékelő berendezést (Pille) fejlesztettek ki az űrhajósokat érő sugárzás fedélzeti mérésére (a sikeres műszert később más űrutazások során, a Szojuz és a Mir űrállomáson, valamint az amerikai űrrepülőgép fedélzetén is alkalmazták). A kecskeméti ROVKI orvosai és a Medicor Művek szakemberei műszert (Balaton) fejlesztettek ki az űrhajósok információfeldolgozó és szellemi munkavégző képességének, valamint emocionális feszültségi szintjének fedélzeti megfigyelésére. Ugyancsak a ROVKI és a Medicor hordozható táskadiagnosztikai készüléket konstruált, amellyel az űrrepülőtéren és a leszállás körzetében különböző vizsgálatokat (audiométer, vérnyomás, pulzus, hőmérséklet, légzésfunkció, EKG, EEG stb.) végeztek. Az MTA Mikrobiológiai Kutatócsoportjának fedélzeti kísérleti berendezésével az Interferon-képződést {IV-68.} tanulmányozták az űrhajósok fehérvérsejt-kultúráiban. A ROVKI, az ATOMKI, a SOTE és a Sugárbiológiai Intézet készüléke az űrhajósok anyagcseréjét vizsgálta. A Magyar Néphadsereg élelmezési szolgálata konzervipari technológiai és mikrobiológiai sterilitási kísérletek céljából állított össze különböző ételkészítményeket. A KFKI anyagtechnológiai kísérlete során krisztallkemencében kvarcbetétes acélhengertokban olvasztást, a Műszaki Fizikai Kutató Intézet Ötvös nevű kísérletében Ga-As, In-As, In-An kristályszerkezetek, ötvözetek kialakulását, a Vasipari Kutató Intézet Bealuca-kísérletében eltérő fajsúlyú fémek (Al-Cu ötvözetek) különböző hevítési körülmények közötti keveredését vizsgálták. Az MTA Magyar Geodéziai Szolgálat, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal és a Magyar Néphadsereg Térképészeti Hivatala előkészítésében MKF-6M kamerával növényzeti-, talaj-, víz-, ásványikincs- és geológiai vizsgálatokra alkalmas, hatcsatornás felvételeket készítettek. A Bioszféra kísérletben a Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, a Földmérési Intézet, a KGO kézikamerás felvételeket készíttetett természeti objektumokról és jelenségekről (vulkánok, viharok, geológiai törésvonalak, örvények stb.).

A magyar űrutazás során végzett kísérletek nyomán a magyar űrkutatás fontos területe lett a tökéletes kristályok növesztése súlytalanságban, s jelentősen fejlődtek az űrbiológiai és űrorvostani kutatások.