A politikai koalíció hadserege (1945–1947)

Az 1945. novemberi választásokon a szavazatok többségét a Független Kisgazdapárt szerezte meg (57%), de a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nyomára kommunista, szociáldemokrata és nemzeti parasztpárti politikusokat is magában foglaló koalíciós kormány alakult. Éles politikai harc indult meg a hadsereg feletti ellenőrzésért is – a kisgazdák minisztereikben (Tombor Jenő 1945. november 15.–1946. július 25., Bartha Albert 1946. augusztus 21.–1947. március 14., Dinnyés Lajos 1947. március 14.–szeptember 24.) és az általuk vezetett Honvédelmi Minisztériumban bíztak. A Magyar Kommunista Párt fő támaszai e területen a volt háborús bűnösök felkutatására alakult katonapolitikai osztály, a hadseregben rendszeresített nevelőtiszti intézmény, illetve a minisztériumban egyre inkább kulcspozíciókat betöltő személyek voltak.

A küzdelem elsősorban a hivatásos állomány, főleg a tisztikar megnyeréséért folyt. A tisztek politikai szempontok alapján történt kiválogatását a háború alatt és közvetlenül azt követően az igazoló bizottsági eljárás, majd pedig a „B”-listázás szolgálta. Minden tisztnek és tiszthelyettesnek igazolnia kellett a háború alatti magatartását. Az úgynevezett „nyugatos”, azaz amerikai, angol vagy francia hadifogságból hazatért tiszteket 1946 februárjában automatikusan eltávolították a hadseregből. Az egész közigazgatást érintő létszámcsökkentés során pedig „A”, „B”, „C” kategóriába sorolták a hivatásos állományt, akik közül az utóbbiak további szolgálataira nem tartottak igényt. Az igazolás intézménye egy idő után a pártpolitikai csatározások eszközeivé vált.

A politikai okokon kívül az ország gazdasági helyzete – a háborús károk helyreállítása, a fegyverszüneti szerződésben vállalt jóvátétel fizetése is megkövetelte a hadsereg létszámának csökkentését, ami maga után vonta szervezetének megváltozását.

A Honvédelmi Minisztérium negyedévenkénti átszervezését mégsem ez indokolta. Valószínűbbnek tűnik a politikai indítóok: az állandóan megújuló szervezet új csoportfőnököket, osztályvezetőket kívánt, akiknek kinevezését a kommunisták vezette személyügyi osztály kezdeményezte és a végső döntésnél a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak vétójoga volt. A meglehetősen gyakori változásokat a mellékelt szervezési vázlatok szemléltetik.

A katonai közigazgatás területi szervei {I-403.} közül a népmozgalmi nyilvántartók 1945 októberében már nem szerepeltek a hadrendben, de alapvető szervezeti változásra csak 1946. június 30-tól került sor. A kerületi parancsnokságok száma hétről négyre csökkent, míg az addigi 32 kiegészítő parancsnokság száma 38-ra emelkedett. A budapesti 1. kerület területi illetékessége nem változott. A 2 pécsi kerület az addigi 2. székesfehérvári, 3. szombathelyi és 4. pécsi kerületekből jött létre. A szegedi 3. kerület a régi 5. kerület jogutóda lett, míg a debreceni 4. kerület jogelődei a korábbi 6. debreceni és a 7. miskolci kerületek voltak.

A gyaloghadosztályok létszáma a háborús évfolyamok közül a családfenntartók leszerelése miatt folyamatosan csökkent. Mivel 1946 márciusában állományukból töltötték fel a Határőrség alakulatait, ezért a hadosztályok ezredeit részben megszüntették, részben összevonták. 1946 októberében egy hadosztály hadrendje csak egy gyalogzászlóaljból, egy tüzérütegből, egy utász- és egy híradószázadból, továbbá a létszámfeletti hivatásos állomány elhelyezésére egy tiszti és egy tiszthelyettesi századból állt.

Gyalogezred zászlóavató ünnepsége. Zalaszentgrót, 1945. augusztus

A rendelkezésre álló fegyverzeti felszerelés és személyi állomány válogatott része a Határőrséghez került. A korábban a kerületi parancsnokságok alárendeltségében felállított 27 határportyázó-századból és az új erőkből 15 határvadász-zászlóalj jött létre. Elöljáró szervük a Határőr parancsnokság lett, amelynek élére a miniszter ódzkodása ellenére a kommunista Pálffy György ezredes került megtartva a katonapolitikai osztályvezetői tisztségét is.

Az ország újjáépítésében való részvétel indokolta a műszaki alakulatok létszámának legalábbis kezdetbeni szinten tartását. Tevékenységük szervezeti keretéül 1945. október 15-től az 1. műszaki hadosztály szolgált 6 vasút- és hídépítő-, 4 híradóépítő-zászlóaljjal, további egy vasútbiztosító ezreddel. A kerületi parancsnokságok alárendeltségében aknakutató századok működtek, veszélyes munkájukat jellemzi, hogy 1945–1947. között 210 katonájuk áldozta életét. 1946 áprilisában megszűntek a híradóépítő-zászlóaljak, a vasút- és hídépítő-zászlóaljak, száma pedig hatról háromra csökkent. Az 1946 júniusától Műszaki Vezetési Törzsre átnevezett hadosztály állományába ősztől már csak két utászzászlóalj, a hadihajós osztály és két aknakutató század tartozott.

A 6. hadosztály eskütétele. Pécs, 1946. december

Az 1947-es esztendő két olyan eseménnyel indult, amelyek alapvetően meghatározták a történések további menetét. Február 10-én Párizsban aláírták a magyar békeszerződést, amelynek a hadseregre vonatkozó előírásai értelmében Magyarországnak jogában állt 70 ezer fős hadsereget szerveznie. Jogilag megvolt a lehetőség arra, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság diktátumaitól megszabadulva sikerüljön az engedélyezett kereteket kitölteni. Ugyanakkor az év januárjában jelentették be az úgynevezett „köztársaságellenes összeesküvés” leleplezését. A koalíció legnagyobb erejét adó kisgazdapárt jelentős meggyengítéséhez, Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatásához ürügyül szolgáló ügy felgöngyölítésében a katonai elhárításnak döntő szerepe volt. A koncepciós ízű eljárásba bevont tisztek eltávolítása a kommunisták hadseregen belüli pozícióit erősítette és félreérthetetlenül jelezte a hadseregen belüli erőviszonyokat.

A Szovjetunióból hazatért hadifoglyok egy csoportja. Budapest, 1947

A miniszter a népi írók közé tartozó jó szándékú, de a hadsereghez nem sokat konyító Veres Péter parasztpárti politikus lett. A szakmai irányítás biztosítása érdekében a honvédség legmagasabb katonai elöljárója az 1947. május 6-i szervezési rendelettel kinevezett {I-404.} honvédség felügyelője lett. S ha ő nem is, de a katonai főnök (gyakorlatilag a vezérkar főnöke), a katonai hírszerzés és elhárítás vezetője, a kiképzési és az anyagi csoportfőnökök, az újonnan felállított tiszti iskola parancsnoka valamennyien a Kommunista Párt Katonai Bizottságának voltak tagjai. Az érdemi döntések ezentúl e körön belül születtek, a miniszternek és más katonai vezetőknek a tudomásulvétel szerepe jutott.

Tisztavatás a Kossuth Akadémián. 1948. augusztus 19.

Az 1947. október 1-jével állt fel a Kossuth Akadémia, feladata a különböző fegyvernembéli tisztek képzése volt. Ugyancsak intézkedés született a hadtáp-, a nevelő- és a vezérkari tisztek szervezett képzésére is. Az újonnan létrejött repülő század, rádiófelderítő század, kiszolgáló és tudományos intézmények arra utalnak, hogy két és fél évi stagnálás után megkezdődik a honvédség tervszerű fejlesztése, szervezeti alapjainak megteremtése.