A fordulat napja (október 28.)

A felkelő csoportok harci sikerei, a magyar csapatok alkalmazhatatlansága és a szovjet csapatok kudarca a magyar legfelső politikai vezetésben tovább erősítette azok táborát, akik a kialakult válság megoldásában egyedül a politikai eszközök alkalmazását tartották célravezetőnek.

Két lehetőséges út állt a vezetés előtt. Az egyik, hogy továbbra is elutasítani a nép jogos követeléseit, nem változtatni a kormány összetételén és a szovjet hadseregre támaszkodva folytatni a harcot. A vitából a szovjet vezetés támogatását is elnyerő, a politikai rendezésnek elsőbbséget adó Nagy Imre és hívei kerültek ki győztesen.

28-án 13 óra 20 perckor Nagy Imre azonnali tűzszünetet rendelt el. 17 óra 25 perckor elhangzó rádióbeszédében Nagy Imre nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánította az előző napok megmozdulásait és többek között bejelentette a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről és a tárgyalások megkezdését a szovjet haderő teljes kivonásáról.

A 2. és a 33. gépesített gárdahadosztály, valamint a 128. lövész gárdahadosztály csapatainak többsége ezen a napon beszüntette a harcot. Hivatalosan 22 órakor a fenti, Budapesten harcoló szovjet csapatok is parancsot kaptak a tűz beszüntetésére.

Az események átértékelése a Magyar Néphadseregben új helyzetet teremtett. Azok a kötelékek, amelyek október 28-ig is a forradalmi erőket támogatták, magatartásuk helyességét látták igazolva. Az eseményeket passzívan szemlélők többsége a kormánynyilatkozatban elhangzottak elfogadva aktívan bekapcsolódtak az új szakasz, a forradalom eredményeinek védelme, a kormány célkitűzései megvalósítása feltételrendszerét biztosító feladatok végrehajtásába.

A szovjet csapatok kivonását két ütemben – október 30-án 15.00–24.00-ig és 24.100-tól 31-én 05.00-ig tervezték – végrehajtani. A szovjet csapatok kivonása terv szerint megkezdődött, de a második ütemet, csak 31-én a déli órákban tudták befejezni.

A szovjet kormány október 31-én közzétett nyilatkozata – amely szerint új alapokra kívánja helyezni a többi szocialista országgal kapcsolatos viszonyát –, még a győztes forradalom reményeit táplálta. Ma már tudjuk, hogy ennek az új viszonynak az első torzszülöttje a magyar forradalomra kollektíven kimondott halálos ítélet volt. Október 31-én a Varsói Szerződés és az ún. szocialista tábor országai, valamint a szovjet {I-422.} vezetés között megkezdődtek az újabb szovjet katonai beavatkozással kapcsolatos egyeztető tárgyalások.